MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1964. november. 27.
174. ő. e. (6. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1964. XI. 27. - Napirend: - 1. A KISZ végrehajtó bizottságának jelentése a munkásfiatalok között végzett politikai munkáról. - 2. Jelentés az ideológiai munka tapasztalatairól, a szövetségi politika alakulásáról. - 3. Különfélék: Varga Ferenccel kapcsolatban felvetődött problémák; párttagfelvételi kérelmek; Máriás József és Győrfi Barnabás pártból való kizárása.
/ « » -'7 Ez az intézkedés ahhoz a meghirdetett nagy mozgalomhoz, amely az öszszel volt egyáltalán nem kielégítő, ha csak azt vesszük is alapul,hogy a városban közel 7oo pedagógus működik. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom jelenlegi helyzetét ártékái vc sok jelzéssel, véleménnyel lehet találkozni ma is a kinai és a román kérdést illetően. A Szovjetunióban lezajlott események után nem tudják helyére rakni az elképzeléseket a kinai helyzettel kapcsolatosan. Hansolóari a román kérdésről továbbra is felvetika KGST-t ás az erdélyi magyarok kérdését. Ezt a főiskolán a fiatalokkal történt elbeszélgetések során is elmondták. Mindezekben a kérdésekben szükséges lenne további tájékoztatások tartása* A mezőgazdaságban noha lassú az előrehaladás ideológiai és kulturális vonatkozásban a többi területekhez viszonyítva, némi előrehaladás • azonban tapasztalható. Érlelődik a közös tulajdon a közös munka jelentőségének gondolata. Az elmúlt évben 4 tsz akadémián 5o előadás hangzott el, ahol az átlagos megjelenés 5o-8o fő között volt. Ebben az évben az akadémia szervezése ismét megtörtént és november utolsó hetében be is indul. Az ideológiai-kulturális nevelő munkának lehetne itt is rendszerezettebb, átfogóbb, bár az a tapasztalat, hogy Egerben is a téli hónapokban tudunk eljutni a tsz tagsághoz jobban, Mindennek ellenérc is tapasztalható, hogy kevesebb a nehézség ás egyre több tsz tag jut el ahhoz a gondolathoz, hogy a közös gazdaságban kell keresnie jövőjét. Városunkban igen jelentős helyet képvisel társadalmi összetételénél fogva is az értelmiség, Az alkalmazotti kategória és a KTSZ-ek dolgozóinak száma. Az ideológiai-kulturális nevelő munka szükségesség, de a tényleges ezirányu munka is szinte rétegenkint más-más képpen vet" dik fel. Abban is van előrehaladás, hogy az utóbbi években az ilyen sajátos helyzetnek megfelelően igyekeztünk az ideológiai munka hatékonyságát növelni. Néhány esetben pl. külön pedagógusoknak, külön a jogászoknak, külön • a tanácsi /megyei, városi, járási/ dolgozóknak, külön á kisiparosoknak, külön a KT5Z-ck dolgozóinak, tartótunk szabad pórtnapokat, amely mindig az aktuális politikai és gazdasági kérdésekkel foglalkozott. A tapasztalat azt mutatja, hogy ez a módszer igen jó és bevált. Lehetőleg központi előadókat kérünk az ilyen rendevényékre. Lehetne bő- .,» viteni pl. a szabad pártnapok esetében ugy, hogy azonos profilú kiesebb létszámú vállalatok, vagy intézmények részére összevontan tartanák meg. Sokkal többet, tartalmasabbat tudnánk adni, amelyet jobban is tudnának hasznosítani a mindennapi munkában. Ritkábban jutunk cl ezekhez a rétegekhez a kellőn él. A pártszervezeteknek hansolóan jobban kellene kersni a formáját és módját annak, hogy a párt hangja ezekhez a rá gekhez is eljusson, mert különböző eseményekről sokszor különböző felfogásokat, véleményeket alkotnak, amelyek zavarják a munka és az együttélés légkörét. Továbbra sem sikerült még megoldani a szinház ilyen ' irányú problémáját.
