MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1964. november. 6.
172. ő. e. (6. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1964. XI. 6. - Napirend: - 1. Az agitációs bizottság jelentése az üzemi agitációról. - 2. A finomszerelvénygyári végrehajtó bizottság jelentése arról, hogy a műszaki-gazdasági vezetés intézkedései hogyan segítik az üzemi demokrácia fejlődését. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek; Domán János, Kovács András, Farkas János pártból való törlése.
van, hogy itt nem jól dolgoztam kiadják a munkakönyvem és elmegyek máshová és jobban járok. Áz az ember, aki relitenskedik abban az üzemben tanuljon munkafegyelmet, ahol a fegyelmezetlenséget elkövette. A népgazdaságnak kér,t okoz azzal, hogy nem termeli meg a szükséges termékmennyiséget. A gazdaságosságon ezt is érteni kell. A másik probléma; a mi pártszervezeteinknél az agitációs munka nagyon is reszort feladat. Ahol jó a reszortfelelős, ott le tudjuk mérni a munkát, ahol nem jó a reszortfelelős ott a munka is gyenge. El kell érni azt, hogy az agitációs munka az egész pórtszervezet feladata legyen. Ehhez viszont az is kell, hogy az egész tagság tájékozódva legyen és ne mellékesen halljanak meg dolgokat innen onnan. Van olyan tapasztalat is, hogy egyrészt nem folyik politikai munka a munkafegyelembontók nevelésére akkor, amikor erre lehetőség van. Van egy sor olyan vállalatunk is, ahol az agitációs munkát helyette sitik a szankcionálással, a pártszervezet munkája seholsincs. Sz sajnos olyan eredményeket hoz, hogy a hangulat csak romlik. Ilyen az AKCV is. Nagyon kevés az olyan eset, amikor az emberekkel beszélnek. Sok olyan hely van ahol szankciókkal helyettesitik az agitációt, ahelyett, hogy helyesen összekapcsolnák. De sok esetben nem kellene ezt megvárni, az agitációnak ezt meg kellene előzni. A kettőnek összhangban kellene lenni. Az is igaz, ho,;" ami ösztönző rendszerüntk nem mindig jár ösztönző hatásssal, hanem sokszor az anyagiasságot táplálja. Pl. a Vizmü Vállalatnál az volt a prémium feltétel, hogy a hálózati veszteség menjen le 18-2o %-ra. Erre azt csinálták, hogy nyáron kikapeolták az órát. Felvették a prémiumot és feltették az órákat és utána derült ki, hogy a veszteség 4o %. Nagyon ügyesen megtalálták a módját annak, hogyan lehet a prémiumfeltételeket paprion teljesíteni. Ez ellen kellene hadakozni, de sok pártszervezetünk gyenge, hogy ez ellen hadakozzék, és hiába agitál, ha a vezetőség ugy viselkedik, hogy eltűri ezt. Sok ember ugy gondolkozik, hogy csak én takarékoskodjak. Ez ellen is hadakozni kell nekünk, összekapcsolva ezt a neveléssel. A negyedévvégi hajrákról; igaz, hogy sokszor a munka szervezetlenségéből adódik, de sokszor anyag'és kooperáció problémából is, de olyan is van, hogy a nem elég jó programozásból. Pl. a tanácsi ipar ban az összes termelésnek csak 60 %-a van lefedezve anyaggal. Egyik vállalattól a másikhoz járnak könyörögni, hogy mikor kapják meg a szükséges anyagot, vagy alkatrészt. Természetes a vállalat csak akkor tud a részükre szállitani, amikor a szerződéses kötelezettségét teljesítette. Ez rendszerint negyedév végén van. Akkor aztán túlórával kell ezeknek a vállalatoknak a tervteljesitést megoldani, ha a hó végén érkezik az anyag, vagy az alkatrész. A u atómügyár is ilyenek miatt hajrázik, hog" az alkatrészeket hó végén kapja meg. Azért mondtam én azt az elmúlt pártbizottsági ülésen is, hogy ha nincs anyag, nem tudnak dolgozni azt értem, de ezek az anyagok év közben mégis előkerülnek, ha megy az 5 literes okmánybélyeg. Még ebben s dologban nem lesz rend, addig fel kell tételezni, hogy ezek a hó és negyedévvégi hajrák ismétlődni fognak. Meg vannak ezek az anyagok, csak nem egyenes uton jutnak el oda, ahová kell. Igaz ezek a dolgok befolyásolják a pártszervezetek munkáját is.