MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1964. július. 14.

164. ő. e. (6. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1964. VII. 14. - Napirend: - 1. Jelentés az 1963-64. évi ismeretterjesztő munka tapasztalatairól, az 1964-65. évi kulturális év fő feladatai. - 2. Jelentés a végrehajtó bizottság és a pártbizottság 1963-ban hozott ipari jellegű határozatainak végrehajtásáról. - 3. Különfélék: a tsz-beruházási iroda megszűnése; beruházási iroda létrehozása; munkásőr-felvételek előkészítése.

és nem ők kísérleteznek. Ezt azonban Így, ahogy itt az elvtársak elmondták,kimondani nem volna helyes. Ezek próbálkozások és sok még a javitani való. A 8zatócskodás helyett azt javaslom, hogy a nagyüzemre épitsék rá ezeket a gyakorlatokat. Azonban itt az a nagyobb probléma, hogy az egész művelődési politikánkat a helyére kell tenni, mert most már tényleg nem tudom, hogy hol állunk, mert a művelődési ház is megyei. Most már nem tudom mit fogunk csinálni, egyszer azt vesszük észre, hogy teljesen hatás kör nélkül maradunk. Az oktatásnak meg van a mechanizmusa, nekünk a körülmények megterem' tésében van dolgunk. Inkább azt kellene megnéznünk, hogy mit csinálunk az ismeretterjesztő rendszerben. Egy kicsit meg vagyunk nyugod' va, hogy morálisan jó a helyzet, pedig ez nem igaz. Ha az ember ismeretlenül van együtt emberekkel fantasztikus dolgokat hall. Ezt a szemléletet nekünk ellensúlyozni kell művelődéspolitikával, - de hogyan? A hogyant kellene megtalálnunk. Művelődési ház nélkül nehezen tudom elképzelni, hogy hogyan. Eger városban megoldjuk a Bóta Sándoron keresztül a város kulturális problémáját? - nem hiszem. Mi tárgyalunk, határozatokat hozunk, a pártszervezeteken keresztül tudnánk ezeknek a határozatoknak a végrehajtását ellenőrizni, de ki hajtsa végre? Nekem az a javaslatom, hogy szedjük össze a város szine-javét és ezekből legyen egy pártmellett működő bizottság. Kialakítanánk egy albizottság! rendszert, amely felölelné a város kulturális életét és ezeknek a bizottságoknak önállóságot adni. Pl. a monográfiát intéző bizottság megkezdte a munkáját és a jövő év szeptemberében leteszik az asztalra Eger város monográfiáját. Ezt kellene más vonalon is csinálni, 16-17 albizottságot alakitani és ki-ki a maga területén végezné a munkáját és ezeknek a munkájához segítséget adni a pártszervezeteken és a szakszervezeteken keresztül. Itt szeretném felvetni az ifjúság szerepét a kulturális munkában. A jól felkészült fiatalokat be lehetne vonni ezekbe a bizottságokba • Én egyetértek azzal, hogy a kulturális központ a megyei- városi kultúrház legyen, de ugy legyen, hogy a városi eredmények sugározzanak ki a megyére is. A Sillinger Attila egy nagyon értékes ember, és elsősorban az itteni eredmények kellene kisugározni a megyére is. Valamit ezen a téren tenni kellene, mert nem tudtuk még eléggé összeszedni ezt a munkát. Az ifjúság kérdésében is meg kellene találni azt a módot, ahogyan a szervezeti bekapcsolódásukat biztosítani tudnánk. Az volna a javaslatom, hogy a pártbizottsági ülés után alakítsuk meg ezt a bizottságot és utánna hivjuk össze a tanácsnál az összes szervek vezetőit. Megérné ez a probléma, hogy egy napot szentelnénk rá. Amit a Pártbizottság elhatározott kötelezővé tennénk a gazdaságvezetők felé is. Az a helyzet, hogy a gazdaságvezetők is beszélnek a kultur problémákról, de magúk sem vesznek részt a rendezvényeken. Pl. egyetlen vezető embert nem láttam a dallos ünnepen sem a Csicsai elvtárson kivül, akinek hivatalból ott kellett lenni. Ez egy nagyon szép, nagyon jó rendezvény volt, azonban csak az egri polgárok egy része vett rajta részt, munkásokat bizony ott nem lehetett látni. A mi munkánknak az ilyen dolgok is szerves részei. Ha csak a szakszervezeti bizalmiak eljöttek volna, mennyien lettünk volna S Egy ilyen rendezvény morálisan is sokat jelent a város életében.