MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1964. május. 29.

162. ő. e. (6. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1964. V. 29. - Napirend: - 1. Jelentés a közoktatási reformok végrehajtásáról. - 2. Jelentés a városi KISZ-bizottság munkájáról, a KISZ- kongresszus előkészületeiről. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek; Bajzáth Jánosné, Kovács Árpád, Balázs Mihály pártból való kizárása; Molnár István és Gál Félix fegyelmi ügye.

Nincs értékelve, hogy van-e konkrét eredmény. Inkább csak azt vettük számba, hogy ilyenek vannak, de hogy milyen hatást értünk el, azt nem eléggé mértük fel. Három fő követelmény szempontjából kellene értékelni, és elsősorban is azt, ho y mi az amit hoz. Az az érzésem hogy ebben a jelentésben egy kicsit elvesz ez a követelmény, g korszerű müieltséget is talán ezért nem tudtuk kimutatni. Az általános iskolákban adni kell általános műveltséget és adni kell manuális készséget. Egyet értek azzal, hogy általános iskolában ne szakmát ad junk csak készséget, mert azt adják majd a felsőbb iskolák. Egy kicsit még szétfolyik ez a munka nincs koncentrálva a fő kérdésekre. A másik.probléma a szülők bekapcsolása az iskolai élet segítésébe. Maga az a tény, hógy a szülők kapnak anyagot közelebb hozza a szülőket a hoz, amit a gyermek tanul, és arra serkenti a szülőket, hogy segitsenek gyermekeiknek. A szülők és a pedagógusok érintkezése hoz hoz valamit a tekintetben, hogy erkölcsi és magatartási irányban egyöntetűen menjen a nevelés. Egyetértek vele, legyen az üzemekben ilyen jelleggü előadás. Az összes pártszervezetek tartsanak oktatási reformról pártnapot ha az okta ás megindul. Mondjuk el itt, hogy mit várunk a szülőktől az oktatási reformmal kapcsolatban. A jövő generáviójának felkészítése az iskolában folyik. Amilyen lesz itt a fe készités, olyan lesz 'a generáció. A másik dolog; én javaslom, hogy a Nőtanácsot kérjük meg arra, ho y a k'vetkező évben az SZM munkáját az iskolák vezetésével karöltve, mielőtt az iskola megindul legyen egy Ilyen egységes elképzelés az SZM-ek további fejlesztésére és munkajúkak tartalmának a meghatározására. A következő évben egyöntetűen kellene csinálni és előre meghatározva, hogy mit hogyan. A pedagógusok ideológiai oktatásával kapcsolatban; itt esti egyetemre minden évben iskolázunk be pedagógusokat. Éppen ezért magasabb az itteni pedagógusok műveltségi szinvonala, mint más területen és ez egy kicsit hatással van az egész iskolai életre. Nekünk ezen az uton kellene to ább járni. A szakosképzés a szaktárgyak vonalán ilyen szempontból nem sokat jelent, mert ha egy gyermekkel olyan helyzetben találkozik, amikor éppen nem biológiáról van azó, akkor mit csinál. Éppen ezért nekünk azt kell 8 orgalmazni, hogy minnál több pedagógus folymatosan végezze el az esti egyetemet, még azok a fiatalok is, aki most nemrégen fejezték be a főiskolát. Az Idősebb generációnál ezt már nem lehet követelni. Ott elsősorban az állami ideológiai oktatásban való részvétel és a többiek ellensúlyozó hatása az, ami segit. Sok van olyan is, aki önszorgalomból akar lépést tartani a fejlődéssel és maga a tananyag is neveli a pedagógust. E mellett - vélemenyem szerint - tovább kell folytatni azt a gyakorlatot, hogy tartunk az oktatási reformról vitákat. Erre azért is szükség van, hogy az elmélet . ismeretek egy kicsit konkrét vetületben is jelentkezzenek. Hiába van kapcsolata az élettel, de nincs lehetősége, hogy lemérje az életben ennek a hatékonyságát. Ezek a pártnapok nem adnak nagytömegű eszmét, de segitik azt megszilár 'itani. A politechnikai képzésről, hogy mezőgazdasági vagy ipaii legyen-e; nincs sok lehetőségünk a mezögazdasában, de az is igaz, hogy a szakember igény nem csökkeni, hanem növekedni fog. Nem az a cél, hogy kapáitassunk a gyermekekkel, hanem a tanitás szerves része legyen, hogy a gyermekekkel megértessük, hogy a mezőgazdaságban is a továbbtanulás hasznos és megbecsült szakmát jelent.