MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1964. május. 29.

162. ő. e. (6. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1964. V. 29. - Napirend: - 1. Jelentés a közoktatási reformok végrehajtásáról. - 2. Jelentés a városi KISZ-bizottság munkájáról, a KISZ- kongresszus előkészületeiről. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek; Bajzáth Jánosné, Kovács Árpád, Balázs Mihály pártból való kizárása; Molnár István és Gál Félix fegyelmi ügye.

Az a véleményem, hogy a KISZ Városi VB jól fogott hozzá a kongresszusi munka megszervezéséhez. Az 196o-as évihez képest 2 hónap előnyünk van, Kácsor Jánosné elvtársnő össze foglaló .ja; A jelentésnek azzal az értékelésével, ami azt mondja, hogy a Városi KTSZ Bizottság és az alapszervezetek munkája javult, én teljesen egyet értek, .Amikor legutóbb igy napirenden volt a KISZ munkája - azon a VB jelenlegi tagjaiból sokan nem voltak még itt - akkor volt a KISZnek 2ooo tagja, most 6000 tagja van. Akkor volt a városban 2-3 szervezet, amely ténylegesen dolgozott, most kb a fele. Akkor 2o %-a vett részt a tagoknak KISZ iskolán, most ez az arány 3o-35 % és tartalmasabb az oktatás is. Ez is azt mutatja, hogy van jelentős fejlődés a KISZ szervezetek munkájában. Ehhez azt is hozzá kell tenni,hogy a Városi KISZ Bizottság munkája is rendszeresebbé vált. Üléseiket rendszeresen megtartják, azok anyagai tartalmasabbak, megszervezték a társadalmi bizottságokat. Együttesen nézve sokat fejlődött ez a munka tartalmilag is és szervezetileg is. Amit a jelentés hibájának tartok az az, hogy nem elégé mérte fel a tényleges helyzetet, és kb mi azt amit tenni kell. Mire gondolok én? fel kell mérni, hogy hogyan állunk a különböző rétegek szervezettségével. Másrészt, hogyan állunk a különböző rétegek között a nem KISZ fiatalokkal való kapcsolat területén, A különböző rétegek között dolgozó szervezetek szervezeti életével. Melyik rétegek azok, ahol több problémát tapasztalunk. Fel kell mérni, hogy a KISZ szervezetek vezetősége és tagsága hogyan akar beilleszkedni a társadalomba, úgyis, hogy lépést tartson szakmai fejlődés tekintetében az élettel, mert szinte az egész társadalom tanul. A jövő gazdasági tevékenysége magasabb szaktudást követel és a KISZ korosztálynak komolyan kellene erre készülni. Mit tettünk mi ebben? - Ezeket a problémákat nem eléggé értékeli ez a jelentés. Javaslom, hogy a VB kötelezze a KISZ Bizottságot, hogy ennek legyen meg a konkrét felmérése, hogy erre vonatkozóan a KISZ értekezlet hozhasson konkrét határozatot. Mi a helyzet ? - nagyméretekben megszaporodott a KISZ tagság száma, de az iskolákban szaporodott meg, A fejlődés itt nagyobb és itt is a könnyebb. Ott vannak a KISZ segitő tanárok, másrészt az iskolai KISZ életben való részvétel bizonyos előnyöket jelent. Voltak olyanok,- ±fLsne± titkári értekezleten elmondták az elvtársak - hogy jelentkeztek felvételre és féloldalakat irtak arról, hogy mit csináltak a KISZ-ben az iskolában. Azonban amikor az iskolából kikerült nem hajLandó bekapcsolódni a munkába. Nem eléggé szilárditottuk meg ezeket, nem kaptak elég alapot ahhoz, hogy továbbra is KISZ tagok maradjanak. Ezen a téren is előbbre kellene jutni. Neveljenek a KISZ szervezetek ténylegesen mozgalmi embereket, és e mellett alapvető feladatként a tanulás segitését kell célul kitűzni. Az a tapasztalat, ennek a jelenségnek a másjellegü KISZ szervezetek gyengesége is az oka, hogy a gyermekek elvesznek a KISZ számára, amikor az iskolai , KISZ szervezetből kikerülnek. Ebben közrejátszik a városi KISZ szervezetek munkájának nem elég tartalmas volta. Sokkal kevesebbet mentünk előre az üzemi KISZ szervezeteknél. Az üzemi KISZ szervezetek nem képesek segiteni a termelési feladatokat,nem képesek alkalmazkodni a feltételekhez. Ebben több segitséget kell adni nekik.