MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1964. április. 17.

160. ő. e. (6. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1964. IV. 17. - Napirend: - 1. Beszámoló a hivatali pártszervezetek munkájáról. - 2. Jelentés a városi tanács és az üzemek munkaerő-gazdálkodásáról, a felesleges munkaerő foglalkoztatásának problémájáról. - 3. A mezőgazdaság helyzete a Központi Bizottság 1964. február 21-ei ülése kapcsán. - 4. Különfélék: Kun Zoltán könyvkötővel kapcsolatos problémák; párttagfelvételi kérelmek.

Az egyéni területek, a Szociális Otthon, a Szőlészeti Kutatóintézet a Kórház Celgazdasága lényegében az áruteremlés szempontjából nem jelentős. Saját ellátásra termelnek, a Kutató Intézet pedig kutatási ' céllala gazdálkodik, illetve hasznosit területeket. A fenti a datokból kitűnik, hogy a város mezőgazdasága szempontjából a legjelentősebb a taz-ek gazdasága. Tsí-ek 2176 kh közös szántó, és 1529 kh közös szőlőterületen gazdálkodnak. Gazdálkodásukban a főhelyet a szőlőtermelés fogla]ja el. Ez köti le munkaerejük nagyobb részét, jövedelmük, illetve bevételük túlnyomó részét szintén a szőlő biz+ositja. Pl. a három szőlős tsz-nél 68 %-ot, és a Petőfi Tsznél is 52 % a szőlőből ered, A növénytermelésből a jövedelem 26 %-a, állattartásból pedig 4,7 %• ^

A szőlőtermelés helyzete; Tsz-einknál a főüzemág a Petőfi Tsz kivételével a szőlő. A szőlők jelenlegi helyzete viszont nem a legkedvezőbb és tartós jövedelmet a tsz-eknek biztosítani nem tudna. Felujitósuk, illetve rekonstrukciójuk már megkezdődött és teljes felújításukig folyamatos feladatot jelent. A szőlők jelenlegi állapota: az egri szőlők általános jellemzője minda közös, mind a háztáji területeken szétszórt, kisüzemi telepítésű, kiöregedett, fajta szempontjából vegyes. 5o-9o %-os tőkeállományu, táperőben szegény szőlőterületek. Átlagtermés több év óta 13-18 q között ingadozik. Ezt a termésátlagot a szőlők ilyen állapota miatt fokozni nem lehet. Bizonyos tőkepótlással, szerves és mütrá ya adagolással a termésátlagot tartani lehet, esetleg fokozni is. Ez a jobbállápotban lévő szőlőknél indokolt is, mivel az ujtelepité^sek termőrefordulásáig ezekkel a szőlőkkel kell gazdálkodni, ezeken Wkell termelni. A régi szőlőterületek, a rekonstrukció következtében állandóan csökkennek, ez bizonyos terméskiesést jelent, bár a megmaradó területek termésatlagát egy keveset fokozzák, mivel elsősorbon a rossz szőkőket vágják ki. Az elmúlt három év alatt tsz-eink összesen 2?2 kh uj szőlőt telepitettek. 1964-ben 125 kh-t telepítenek és ez évben 26o kh türületet fordítanak meg telepités alá. 1961-ben a terv az volt, hogy tsz-eink az 5 éves terv során összesen 6oo kh uj szőlőt telepítenek* A tele* pités ütemében lemaradás volt. Ezért szükséges, hogy ez évben 26o kh kerüljön forgatás alá és a jövő évben betelepítésre. Általános elv az uj szőlők telepítésénél, hogy gépimüvelésre alkalmasak legyenek 2 méter 4o cm-től 3 méteres sortávolságra telepítsünk. A telepités a rétegvonalaknak megfelelően történjen, ahol szükséges teraszok kialakításával, elsősorban az I. és II. osztályú szőlőterületeket kell betelepíteni. Lehetőség szerint nagyüzemi táblák kialakításával. A telepités során a közbeeső szőlőket ki kell vágni. A fajtáknál irányadó: a történelmi bordiéknek megfelelő kb. 9o-95 % borszőlő, 5-lo %-os csrrnegoszőlő. A borszőlőből a területi adottságoknak megfelelően, de legalább 35-4o % vörösbort adó fajták legyenek. Az eddig eltelepített szőlő az ez évivel együtt 35 % vörösbort adó fajták.