MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1964. március. 27.

159. ő. e. (6. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1964. III. 27. - Napirend: - 1. Jelentés a tsz-ek 1964. évi termelési és pénzügyi tervei készítésének helyzetéről. - 2. Tájékoztató jelentés a pártfegyelmi ügyek rendezéséről. - 3. Jelentés az üzemekben folyó szocialista munkaversenyről, a szocialista brigádmozgalommal való foglalkozásról. - 4. Különfélék: a hajtóműgyár pártszervezetével kapcsolatos problémák; párttagfelvételi kérelmek.

ügyesebbek lettek volna, mint a mi tsz-eink. Ott van pl az a kérdés is, hogy Eger a pincék városa, - volt ugyan itt egy vállalat, amelyik megfertőzött egy csomó pincét - de a Gárdonyi Géza Gimnáziumon kivül gombatermeléssel nem foglalkozik senki. Természetesen ők más célból foglalkoznak ezzel a kérdéssel* Nekünk aztán problémánk nem igen lesz, ha ez a 600 kh ujtelepités belép a termelésbe, de az addig eltelő időt kell áthidalni valamivel. Nekem az az érzésem, hogy egyszer fel fogják hánytorgatni az egri lakosoknak, hogy nem ültettünk el egy facsemetét sem sehol, mert ez nem jól van igy, hogy csak kivágunk. Mert a tsz-ekben is csak azt nézik, hogy milyik gyümölcsfa vastagabb, melyikből jön ki több tüzelő és már vágják is ki. Kécsor Jánosné elvtársnő összefoglalója^ ^ Nekem is az a véleményem, - és egyetértek azokkal az elvtársakkal, akik azt mondják, hogy ez a terv egy kicsit óvatos. Bizonyos fokig figyelembe veszi az adottságokat. Hogy ez a terv óvatos, azt őszintén meg kell mondani az embereknek. 1961-ben 269$Sq" termésátlagot, az idén már csak 19^^-ás termésátlagot tervezünk, de ilyen mértékű területeket nem vágtunk ki, mint amit ez a csökkenés feltételez. Hogy ez miért van meg kell mondani az embereknek, meg kell mondani, hogy ez a terv óvatos. Ugyan ez vonatkozik a termelésből bevett értékekre is. Meg ke 1 mondani, ha egy kicsit jobban dolgozunk, jobban szervezzük a munkát, ha jobban műveljük a területeket, akkor ezt tul lehet teljesíteni. Azt is meg kell mondani, hogy az idén nagyobb a nem munkaegységre elosztott érték, amit azok a tsz tagok kapnak meg, akik jobban dolgoztak. Ez növelni fogja a jólmüvelt területek számát. Ma még mindig ott tartunk - annak e-lenére, hogy konkrét terveink voltak a kisegítő üzemágakra vonatkozólag - hogy csak a szőlőre épitünk. A Nagy-József és Rákóczi tsz biztonságosabb tervezésének az az oka, hogy ezekben a ts -ékben megpróbáltak más kérdéssel is foglalkozni. Csirke, pulyka és még egy sor más dologgal. A kisegítő üzemágak szervezését jobban kell szorgalmazni. A gomba nagyon trágyaigényes növény, ezen a téren ugy is rosszul állunk, véleményem szerint az nagyon meg kellene gondolni, hogy érdemes-e tenyése teni. Szabad-e ezt a kevés trágyát elpocsékolni, amikor Eger nem a gombáról, hanem a boráról híres. Én nemet mondanék rá számitások nélkül is. Ugy láttuk első látásra, hogy jó lesz a nyultenyésztés, és a gyakorlatban nem vált be. Komolyabban elő kell késziteni, amihez hozzáakarunk kezdeni kisegítő üzemágként. A következő időkben - fáj, vagy nem - nagyobb mértékben ki kell vág ni a szőlőterületeket. 5o éves szőlőink vannak 80 &-ban, nem lehet rá számítani, mert itt már nem lehet emelni a termésátlagot. 197o-ig hogy meg tudjuk valósítani az uj telepítést ki kell vágni a most meglévő szőlők csaknem egészét. Itt is számításokat kell végezni* 1965-ben llo kh szőlő lép be a termelésbe és az is még csak 4 éves lesz. A zöm csak a harmadik 5 éves terv után lép be, és miből fog addig élni a tsz tagsága? - Úgyis probléma az is, ho.y csökkeni fog a szántóterület, amivel csökken az állattenyésztési lehetőség is. Máris abban a helyzetben vagyunk! A népgazdaság és az egri piac is követel termékeket. Ho.,yan lehet ezt megoldani ugy, hogy szőlőt is keveset kelljen kivágni, állatot is tudjunk tenyészteni. Ezekben a kérdésekben nagy részletesen tájékozottnak kell lenni, hogy meg tudjuk mondani a tsz tagoknak, hogy mikor lesz az amikor előbbre t» dunk menni. Vagy esetlég lesz 2 év amikor még lejebb is kell menni. A saját elgondolásom szerint, ilyen is lesz 1967-ben! -