MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1963. augusztus. 16.
144. ő. e. (5. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1963. VIII. 16. - Napirend: - 1. Az építőipari pártszervezet jelentése a munkásszállásokon folyó politikai munkáról. - 2. Az ipari bizottság jelentése a város munkaerő helyzetéről, különös tekintettel a nők és a tovább nem tanuló ifjúság elhelyezkedési lehetőségeiről. - 3. Különfélék: egyéves marxista esti iskola hallgatóinak névsora; tagfelvételi kérelmek.
Ha azt hasonlítjuk össze, hogy ez előtt 4 évvel Egerből 181 fiatalt vettek fel középiskolába és na 337 tanuló nyert felvételt, akkor arra is következtetni lehet, hogy a vidék fiataljainak középiskolai továbbtanulási lehetőségét az iskolai központok kialakításával sürgősen neg kell oldani ? miután hasonló, vagy talán még nagyobb ütemű az igény emelkedése vidéken. Városunkban a fiatalok foglalkoztatásánál ez a körülmény tehát csok anttyibon jelent problémát, hogy a jelentkezett szakokra nem tudjuk a felvételeket teljes mértékben kielégiteni / pl. női fodrász tanulók felvételénél stb./ *Az Ipari Bizottság hasonlóan vizsgálat tárgyává tette, hogy o VIII. általános iskola elvégzése után milyen rétegekből, milyen irányban tendál a továbbtanulás. A munkás származású fiatalok 75-8o %-a zömmel o~ szakiskolák felé kivónkozik /elektromos, vegyipar, gépipar stb/ bár ezeket az igényeket ma még kielécalteni nem tudjuk. A paraszt származású fiatalok 5o-6o %-a hasonlóan a szakiskolák felé kívánkozik és az egyéb kategória /értelmiség, kispolgárság stb/ szinte loo %-a tovább tanul. Az orvosi katogüriában pl az orvosok gyermekei szinte kivétel nélkül orvos akar lennio Középiskoláinkban zömmel munkás és paraszt fiatalok tanulnak. Azok akik tovább nem tanulnak akár a Vili. általános iskola után, akár a középiskola után zömmel ueyancsak munkás és paraszt származásúak, akiknél a tanulmányi eredmény is befolyásoló tényező a molett,hogy a munkába történő elhelyezkedést anyagiak is sokszor sürgetővé teszik egy-egy esetbon. Ezeknél a tanulóknál nagyobb ütemben kellene a korrepetálásokat végezni, hogy több segítséget kapjanak a továbbtanuláshoz, jobbak legyenek a tanulmányi eredmények. A tovább nem tanuló ifjúság elhelyezkedésével kapcsolatosan tehát összegezve az a helyzet, hogy évente mintegy 9o-loo főre tehető azok száma, akik elhelyezkednek különböző munkaterületeken. Különösebb nehézséget az elhelyezkedésük nem okoz,?
