MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1963. június. 7.
139. ő. e. (5. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1963. VI. 7. - Napirend: - 1. A hajtóműgyár pártszervezetének jelentése a gazdaságszervező munkáról. - 2. Jelentés az éves kulturális terv végrehajtásáról.
A sebességváltót ugy lehet megoldani, hogy az egyiket itt, a másikat ott gyártsák. Az a célunk, hogy amint mondtam loo millió terhelést biztositsunk. A jövőév 7o milliós volumenét vesszük ehhez egy olyan gyártmányt kell keresni, ami 3o-5o milliót tesz ki. Már a 9o millió Ft-ot sem tudjuk jövőre termelni. A II. félévben 18 millióig fel kell futni. Most évenként vegyünk lo %-os emelkedést. Ha jövő negyed évet 2o millióra kezdjük, akkor évvégére 28 millió lesz. Nem lévén műszaki, nem akarok kijelentést tenni arra, hogy végsőfokon a csörlőt átvesszük, nem tudom mi okoz itt problémát. Csak olyan mértékig lehet, amelyet a globális keret megenged. Sokrétű probléma a fizetés. Talán ez nyugtassa meg az elvtársakat, hogy a legnagyobb termelést kapta meg az egri gáyregység. Nem biztos, hogy egyes emberek Budapesten ezt a fizetést megkapják. Csak a lehetőség határáig kell elmenni. Itt van egy, a dömper kérdése. Ott azon a munkán a kereten belül, hogy a II. negyedévet nem leellenőriztük, hanem megcsináltuk. Ebben itt merült fel a dömper normaóra szüksége. Ez a dömper tavly prototípusként készült. Tudomása szerint 3 db volt. Köztudomású dolog, hogy minden üzemben, minden műhelyben nem lehet előre megoldani. Ennek a munkaidő szükséglete 63o-64o óra volt. Megtörtént a normázása és a technológia alapján 556 órát vesz igénybe. A normázást a budaüesti Hajtóműgyár technológiai osztálya végezte. Ebben az évben 44o órára kell lemnni. Nem az én dologom volt, hogy ezt vita tárgyává tegyem. A gyártásnak majdnem felét visszatettük. Kácsor Jánosné elvtársnő összefo&Lalója Van előttünk egy jelentés, amelyből kitűnik, hogy a korábban hozott határozatokat az elvtársak nem hajtották végre. Lényege ezeknek a határozatoknak az volt, hogy a gyár felfejlodés alŐtt áll és bizonyos intézkedésekre van szükség ezzel kapcsolatban, mely intézkedések véleményem szerint nem t Örténtek meg. Abban igaza van a Madarasi elvtársnak, hogy az ottani helyzet a párt 1 szervezet munkáját lehetetlenné teszi. A Központi Bizottság határo-* zata két dolgot érint: az egyik a gyár letelepítése, a másik a perspektíva kérdése. Egyszer a központi szerveknek tudomásul kell venni, hogy a technika olyan lépésben megy előre, hogy ma még futó gyártmányok, viszont a jövőhónapban már nem. Ezek nem okozhatnak ilyen helyzetet jelenleg sem. A tudományos kitatásnak erre kell irányulni. Figyelembe kell venni, hogy hónaponként elavulnak a gyártmányok. Engem nem nyugtat ez meg, hogy országosan is hasonló a helyzet. Az uj gyárrészleg indulásával ki kell alakítani a szerszám kapacitást. Mire késztisünk fel egy műszaki gárdát? Mi az amit csinálni fog-* nak? Milyen technikai munkákat végezzünk el, ha nem tudjuk mi a az f amit a II. félévben csinálni kell? Tavaly mikor beszélgettünk Takács elvtárssal, akkor nekünk sokkal szebb dolgokat mondott. A gyár fejlődése biztosított. Ez most ugy néz ki, hogy nem egészen igy van. Ezt a nagy kérdőjel helyzetet birni lehet f de meddig. Akadályozza a gyártmány fejlődését. A leg*főbb feladatokat azt is felveti, amit itten az elvtársak is felvetettek. Varga elvtárs azt mondja, hogy nekik érdekük és próbálják az egri gyáregységet felkarolni. ízt mi nem tapasztljuk# A műszaki ellátottság. - Eljutottunk arra, hogy egy főmérnök állást kapott. De elvtársak mi lesz tovább? Ennek műszaki gárda kell! Amit lehet tovább kell csinálni. Nem tapasztaljuk, hogy a központi vezetés is törné a fejét, hogy megoldódjon a kérdés. Az emberek általában Pesten maradnának. He lejönnek Egerbe, nekünk
