MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1963. április. 12.

135. ő. e. (5. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1963. IV. 12. - Napirend: - 1. A Tanárképző Főiskola pártszervezetének jelentése a kollégiumokban folyó nevelőmunkáról. - 2. Jelentés a munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom helyzetéről. - 3. Tájékoztató jelentés a tüdőszűrő vizsgálatok eredményeiről. - 4. Tájékoztató jelentés a város gázellátásának problémáiról. - 5. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek elbírálása; Penczu Béla, Pusoma József fegyelmi ügye; Szőlősi Lajos leszerelése a munkásőrségből.

I. Eszmei-tartalmi kérdések 1. Az alapközösségek munkaterveinek összeállításánál az az elvi meggondo­lás legyen az irányadó, hogy a szocialista ember sokoldalúan képzett, harmonikus ember. Éppen ezért megbeszéléseik tematikájában ne csak a csoport szakjellege játsszék egyoldalúan szerepet, érdeklődésüket ne szűkítsék le szaktudományuk területére. Tájékoztató jellegűek legyenek ezek a megbeszélések, amelyeken szabadabban lángolhatnak fel a viták az élet uj kérdéseiről, uj dolgairól és formáiról. Ne fárasszák, hanem üdítsék fel, ne növeljék, hanem csökkentsék túlterheltségüket ezek az eszmecserék. 2* Fő feladatunknak kell tekintenünk ezzel kapcsolatban olyan szemlélet és légkör kialakítását, amely erősiti kollégistáinkban ezt az intenziv belső érdeklődést társadalmunk; országunk, egész megváltozott mai éle­tünk uj kérdései és jelenségei iránt, mert enélkül nincs friss szellemű kollégiumi élet s nem is alakulhat ki igazán uj nemzedék. Eszmeileg és gyakorlatilag is tartalmasabbá és változatosabbá tehetők a munkatervek azzal is, hogy egy-egy alapközösség a közeli falvak KISZ szervezetének kulturális- vagy sportéletét patronálja. 3. Az alapközösségek mellett az egész kollektívát foglalkoztató ankétokat az egész közösség kiformálódását, az egész közvélemény kialakítását e­lősegitő vitaalkalmakká kell fejlesztenünk, 4. Fokozottabb gondot kell fordítani az erkölcsi nevelés kérdéseire: az igazi hazafiság, a szocialista humanizmus, a munkához való viszonyra, a szocialista tulajdon tudatos védelmére, a kommunista emberre jellemző erkölcsi tulajdonságokra, az egymás mellett élés szabályira, az egymás iránti felelősségérzetre, a kritikai szellem fejlesztésére, a két nem közötti érintkezés formáira, a passzivitás elleni harcra stb. De nem hagyható figyelmen kívül a kollégisták magánélete sem, "Becsületboltok" létesítése szintén az erkölcsi érzék fejlesztését szolgálhatják. 5* Tartalmában hatékonyabbá kell tennünk a Kollégiumi Tanács munkáját,, 6, Javítanunk kell a hivatástudatra való nevelést. Meg kell értetnünk kol­légistáinkkal, hogy a választott hivatás társadalmi összefüggéseinek megértése nélkül - a szó nemes értelmében és a maga teljességében fel­fogott - hivatástudat nincs, 7, A tanári kar fokozottabban támogassa a kollégium nevelőmunkáját, 8, Teremtsünk olyan életet, olyan pedagógiai alkalmakat kollégiumainkban, hogy derűssé, vonzóvá, családiassá váljék a kollégiumi élet. Ne indo­kolatlan kötöttségek, merev diszciplínák gátolják kollégistáink egyé­niségének, önállóságánek kifő 1 'lódását, hanem az öntudatos, az önként vállalt fegyelem, a többség akaratának tisztelete, a tervező szándék, Határozati javaslat

Next

/
Thumbnails
Contents