MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1963. április. 12.

135. ő. e. (5. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1963. IV. 12. - Napirend: - 1. A Tanárképző Főiskola pártszervezetének jelentése a kollégiumokban folyó nevelőmunkáról. - 2. Jelentés a munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom helyzetéről. - 3. Tájékoztató jelentés a tüdőszűrő vizsgálatok eredményeiről. - 4. Tájékoztató jelentés a város gázellátásának problémáiról. - 5. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek elbírálása; Penczu Béla, Pusoma József fegyelmi ügye; Szőlősi Lajos leszerelése a munkásőrségből.

2, Hol tart napjainkban a sport és meddig fokozhatok az eddig elért . eredmények 3, Az Olympiák történetéből 4» Hogyan viselkedjünk: illemtani problémák 5» Nagy gondolkodók a barátságról és szerelemről, 6, A szobaközösségek problémáinak megbeszélése /rend, tisztaság, fegyelem kérdései, továbbá a szoba tagjainak világnézeti, jellembeli és tanulmányi szempontból való fejlődése vagy visszaesése stb. Ezek a kötetlen baráti beszélgetések és problémák nemcsak a politikai, világnézeti és művészeti kérdések elmélyítésének és ezen keresztül kollégistáink eszmei- politikai fejlődésének voltak nagyszerű pedagógiai alkalmai, hansua a vitakészség fejlesztésének, az önálló gondolkodásra való nevelődésnek is nagyszerű előiskolái. Ezek a megbeszélések nem voltak mentesek a hibáktól,tesek a hibáktól, nem folyt mindig simán és zökkenés mentesen a munka. Sokszor fenyegetett a sematizmus és a klisészerű megoldás veszélye, de az bizonyos, hogy kollégiumaink az uj módszerek kísérletezésé vei jó uton, helyes uton haladnak, mert kollégiumainkban az elmúlt évekhez képest a közösségi szellem javult, hallgatóink eszmeileg és emberi magatar tásu&ban sokat fejlődtek, gondolkodásban közalebb kerültek egymáshoz s a viták pergőtüzében többségük aktívabbá vált, hiszen _ a közvetlen hangulatú eszmecserékben egyre többen és egyre bátrabban és szenvedélyesebben védték a maguk igazát és nyilvánították véleményüket a különböző kérdésekben,' A kisebb közösségek kialakításának és fejlesztésének módszertani elve tehát hasznosabbnak és eredményesebbnek bizonyult a kollégiumi nevelőmunka sajátos feladatainak a magvalósításában, mert ezek a kötetlen vitaalkalmak korlátlan lehetőséget nyújtottak hallgatóink világnézeti, politikai, szakmai és általános műveltségének a fejlesztésében, közösségi és kritikai szellemük kialakításában és megteremtésében, E baráti beszélgetések tematikájának kibontakozásában is fejlődés tapasztalható. Elevenebbek, gyakorlatibb jellegűek lettek, közelebb kerültek az élethez, az elmélet alkotó alkalmazásához, világnézeti és szakmai kérdések tisztázásához, A kollégiumi munka specifikus formáival való kísérletezés két éves gyakorlata azt igazolja, hogy els,sorban a kis szobaközösségek intenziv kimü/élésén és formálásán keresztül alakithatók ki az általános célkitűzések konkrét