MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1963. április. 12.

135. ő. e. (5. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1963. IV. 12. - Napirend: - 1. A Tanárképző Főiskola pártszervezetének jelentése a kollégiumokban folyó nevelőmunkáról. - 2. Jelentés a munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom helyzetéről. - 3. Tájékoztató jelentés a tüdőszűrő vizsgálatok eredményeiről. - 4. Tájékoztató jelentés a város gázellátásának problémáiról. - 5. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek elbírálása; Penczu Béla, Pusoma József fegyelmi ügye; Szőlősi Lajos leszerelése a munkásőrségből.

~ 4 — Megáll pithotjuk, hogy oz ol pszervezetektől küldött ifivezetőket e tantestületek befogadják,. szivosen látják el tanácsokkal, nődszerekkel egy-egy próbaanyog teljesítésének végrehajtása előtt. Sajnos azonban pedagógusaink ncgy százaléka még nlndig nem ismeri kellőképpen a próbctnyogat. Igy oktató-nevelő munkájukban nem is tudják felhasználni. A kisiskoláknál, mint pl. a VI-os, X-es számú iskoláknál r tantestület nrgycbb része csak óraadó, óraszámán!* felét tnrtjr csak ezeknél-az iskoláknál, másik tantestületnél tartozik a "törzsen ományhez", Igy nem is tudják bekapeeolni őket r különbőz" felrö

r

tok végrehajtásába. Ez megmutatkozik pl. oz úttörők kulturális szemléjénél is, mert egyik csapat sem nevezett sem énekkart, sem krmirakórust, mondván, hogy az énekszakos nevelő hcl itt, ^ol ott van és nincs ideje az énekkorral foglalkozni. Pedig a X-es számú iskolánál megvették az úttörő zenekari felszerelést is. Az jelenleg is ott áll a nevelői szobában. y \ Sajnos csapétainkban keveset beszélnek a tanulás segítéséről. Az o véleményünk, hogy az.úttörő munka egésze ségitse ezt c nagy célt oz iskola munkájában. Az uttör-k .legfontosabb aunkájo a tanulás. A két .közönségnek /iskol ''-csapot/ célja azonos', módszereik különbözők. Hangsúlyozzuk, hogy mi mozgalmi ~ddszerekkel segitjük a tanulást. Mozgalmi módszer alatt az önkéntességet, a meggyőzőét értjük. Ez természetesen esek f :lett közösségben érhető el, ahol megszűnik t parancs, az utcsit'a. Itt már i közösség követel, a pedagógus pedig nagy tcp. sztal at'val mérsékel, irányit. Ilyen közösség kislekitásáre csak c rajkereten belül kerülhet ser. Ezen e területen még forradalmi változásra ven szükség. Ezt a változást szolgálja az uj trnterv, a^ely koordinálj- a

;

z cktetó-nevelő munkát, c mczgrlmi munkávrl. Az iskolán kívüli nevel ér *gyi.k jól bev^'.i f-arm^j- r szrkköri munkt . A pajtások bő\it.b '-••}•: g körüket, elméleti tud'suk^t pedig őesztkapco.lb. xjá& gyaker

1-ti fogl-lkozáseal. Egyes szakágakban olyon készségre tehetnek szart, amely megalapozhatja a gyermekek jövőjét. Ilyen szakkör pl. a rajz, rádiós, barkácsoló szakkör. Ennek alapján a pajtások szakmát, élethiv tást választhatnak.