MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1963. március. 29.

134. ő. e. (5. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1963. III. 29. - Napirend: - 1. Az ipari bizottság jelentése az Eger városban lévő ipari üzemek 1962. évi termelési eredményeiről és műszaki intézkedési terveinek teljesítéséről, az 1963. évi termelési év beindulásáról. - 2. Jelentés a város úttörőmozgalmának helyzetéről. - 3. Az agitációs bizottság jelentése a munkásszállások egészségügyi, kulturális ellátottságáról, az ott folyó politikai nevelőmunkáról. - 4. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek elbírálása; Gál Félix, Fodor János, Bíró Lajos és Szabó Józsefné fegyelmi ügye.

r Az 19'?. évi jelentést bővitsük ki és májusban tartsunk egy iparvezetői tanácskozást városi szinten As a müszint_tery_eket beszéljük meg. o4N*i^&nte7CCí^^ A másik dolog; arról beszélünk, hogy több mint loo millió Forintos értékkel adtunk több terméket, mint 1961-ben. Ennek egy jelentős részét a munkaverseny szervezések adták. Ami véleményem szerint nagyon jó dolog - mutatja a munka termelékenységének növelését. Nekünk az idén a munkaverseny mozgalomra, az üzem szervezettségére, társadalmi szervek politikai munkájának javítására nagy gondot kell forditani. Javitani kell általában a munkát az egész ország területén. Ha mi olyan szellemet teremtünk, hogy a terveket teljesíteni kell és ha ezt máshoi is megcsinálják, akkor máshol is tudják teljesíteni a tj^rvetji^Nem az a mi feladatunk, hogy megkeressünk különböző szervek^e^J^^naném az, hogy javítsuk ugy a szellemet, hogy minden rendelkezésre álljon a munka végzéséhez. Nekünk el kell érni a dolgozók együttes munkájával, hogy az idei tervet is teljesíteni tudjuk. Ezen a tanácskozáson meg kell beszélni a munkaversenyt,hogy az a munka lenditcje legyen, ne a tartalékok névadója. A dolgozók komolyan veszik a munkaversenyt, akkor nekünk is komolyan kell venni. Arra vonatkozóan, hogy a határidők ebben a jelentésben hosszúak, ez zel én is egyet értek. Ezeket a. határozati javaslatokat ugy kell fogalmazni, hogy a szervezetes^áurflcaja domináljon elsősorban és mondjuk meg konkrétan, hogy j,uniuobon tartunk ilyen tanácskozást és május 15-ig legyen ebben intézkedés. A határozati javaslatokat egyébként jónak tartom. Egyet értek azzal is, amit a Mikus elvtárs mondott, hogy a kooperáló vállalatok kapjanak felhívást. Azért nem javaslom, hogy városi szinten hozzuk össze a kiváló dolgozók tanácskozását, mert ez tul sok ember. Nem is tudnánk hol elhelyezni, azonkívül nagy munkaidő kiesés volna. Az üzemekbe viszont meg lehet csinálni munkaidő után. Azzal is egyet értek, hogy 196% évi terv teljesítését megtárgyaljuk sőt pártbizottság elé kell vinni, a müszint terveket augusztusban, szeptemberben nézzük meg és kerüljön VB elé. A második félévben az üzemi és társadalmi szervek terveit is vizsgáljuk felül és jöjjön ide jelentés. Április 15-e körül tartsunk egy pártbizottsági ülést. A VB a jelentéssel egyetért. Hozzászóltak a II. napirendhez: Mikus László A szakkörök problémájához szeretnék kapcsolódni. Véleményem szerint a szakkör az uttorő csapatnak a kérdése, helyesebb ha az úttörőcsapat foglalkozik vele, sokkal egészségesebb, mint amikor az iskola szervezi és pótóra szerepét tölti be. A szakkörök hagyományosan működjenek, mert igy tudnak tekintélyt sze rezni. A szakkört az úttörő csapat fogja össze, a dijjazásról pedig állami uton kell gondoskodni. A szakköri órák azonban nem képezhetnek stáfeus kérdést. Nálunk ezen a téren a legkedvezőbb a helyzet. Az Uttörőházban lévő szakköröket ugy kellene szervezni, hogy ne ütközzenek az iskolák szakköreivel. Nem öncélúak ezek a szakkörök.Az iskolában szakkör keretében sok mindent megcsinálnak, és ennek örülnek is a gyermekek.