MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1962. december. 14.
127. ő. e. (4. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1962. XII. 14. - Napirend: - 1. Jelentés a Politikai Bizottság 1960. április 12-ei határozatainak végrehajtásáról. - 2. Jelentés a tanácsválasztás káder-előkészítési munkálatairól. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek elbírálása.
Ugyanez mondható el a kukorica és burgonya termelésre is. A trágyázás bevezetésével nagyméri <;kben emelkednének a termésátlagok, aminek következtében a gazossá esság jobban érvényesülne. Komoly akadálya a kia.'i kitandó közös területeknek, hogy abban elszórja tan, minden felé háztáji területek vannak. A legjobb szólók háztáji területként vannak kiadva. Ilyen körülmények között a közös területek minőségileg gyengébbek e háztájiaknál. T rmészetesen ez a tény maga után vonja azt a helytelen álláspontot, fiogy a gynngébb közös gazdaságból úgyis kicsi a jövedelem ós a jó háztáji gazdaság adja a nagyobb jövedelmet, a közös gazdaság pedig a kiegészítése annak. A azétszórt közös területek megnehezítik a munkaszervezést, az ellenőrzést, csökkentik a munka termelékenységét, és magában hordja a lehetőségét a közös vagyon megkárosításának - lopásnak. Az^hyagi ösztönző módszereket nem nagyon alkalmazták a termelőszövetkezetek. Snnek okát abban látjuk, hogy a tsz-ek vezetői nem sokat törődtek ezzel a kérdéssel. Nem látták meg az ösztönző módszerekben rejlő lehetőségeket, pedig annak alkalmazása érdekeltté teszi a tagokat a többt rmelésben és a c aládtogokat is bevonja a közös munkába. Az idei eredmények is világosan bizonyítják, hogy ahol körültekintően alkalmazzák az anyagi ösztönző módszereket, a termelőszövetkezet is és a tsz tag is jól jár. III. Szocialista o gyü 11 ál é s. A fegyelem terén még sok hiányosság van a tsz-ekbea, aminek okát a • termelőszövetkezeti ala: szabály ismeretének hiányában és a politikai fejletlenségben látjuk. tsz-tagok nem ismerik jogaikat és kötelességeiét. A tsz demokráci rossz értelmezésével nem egy tag nem hajtja végre a közös munka sor. n reá háruló feladatot. Az elnök, vagy a brigádvezető és épp olyan t g, mint én v gyök és nekem nem parancsol mondják. Sajnos még ncr kis részben. Sokszor bizonyos munkák elvégzéséért elvtelen követel sekkel lépnek fel. Több munkaegységet követelnek mint ami azért a munkáért járna. Persze az már a fejletlenség hiánya,, hogy ilyen tagok nem gondolnak arra, hogy a teljesített munkaegységnek értékfedezetének kell, hogy legyen, mert ha az nincs, nincs gazdasági eredmény sem, végső során pedig alacsony a munkaegység értéke. Főleg az idén © gyengébb gazdasági eredmény tudatában nagyon elhatalmasodott a közös vagyon megkárosítása. Vonatkozik ez a lopásokra, nagyobb háztáji területek jogtalan juttatások igénybevételére is. A tsz vezetőségek nem nagyon tesznek ez ellen. Ugyancsak a fegyelmi bizottságok sem, httól félnek, hogy megharagszanak rájuk és nem lesznek népszerűek a tagság előtt. Olcsó népszerűség az, ha a vezetőség tagjai ugy akarnok népszerűvé válni a tagság előtt, hogy a közös vagyon megkárosítóit nein ironják felelősségre.
