MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1962. november. 30.

126. ő. e. (4. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1962. XI. 30. - Napirend: - 1. Jelentés az egri üzemek egészségvédelmi és balesetvédelmi helyzetéről. - 2. A közúti üzemi vállalat pártszervezetének jelentése a termelést ellenőrző munkájáról. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek elbírálása; az 1963. évi tanácsválasztások; Veréb József és Gáspár Tibor fegyelmi ügye.

Általában azt lőhet megállapítani, hogy azoknál az üzenéknél és vállalatoknál, ahol a felettes szervek a szükséges építési és egyéb beruházásokat nég nen biztosították az egészségügyi helyzet teljes mértékben nem kielégitő. Ilyenek nár a korábban is enlitett Autóközlekedési Vállalat jelenlegi elhelyezése, de ezt lehet elmondani az Egri Finommechanikai és Vasipari Vállalat autójavító üzeméről is, ahol a meglévő szerelőcsarnokok nem felelnek meg az előirt követelményeknek, a gépműhely a szabvónyszerinti átjáró úttal és négyzetméter alapterülettel sem rendelkezik. De korszerűtlen itt a gumivulkanizáló részleg berendezése is. Az -utóköz^ekedási Vállalat uj telephelye nár épül, annak befejeztével az egészségügyi körülmények megváltoznak. A finommechanikai részleg jelenlegi egészségügyi rossz helyzete is megszűnik, tekintve, hogy felügyeleti sze vüktől a Kerecsenben lévő Téglagyár épületét kapták neg, anelynek az átépítése folyamatban van, s ezen részlegek oda kerülnek kitelepítésre. A Heves negyei Szeszipari Vóllal-t E„xi Szikviz Üzeme is teljesen korszerűtlen, nert ott sen ebédlő, sem pedig a dolgozók letisztálkodási lehetősége nincs biztosítva. Ezért ezen üzen korszerűsítésére 63o ezer Forintot fordítottak, amelynek felhasználása 1962. december 31-én befejeaóVlk. II. Balesetvédelem* A túloldalon'kimunkált kinutatás szemléltető módon tükrözi a vizsgált üzeneknél a balesetvédelmi helyzetet. Megállapítható, hogy nig 1961-évben 317 baleset volt, addig 1962 év- a ben a balesetek száma 436 főre csökkent le. mji kiesett munkanapok is közel 2oo nap csökkenést mutatnak. ^Kedvezőtlen a balesetek számának alakulása az ászaknagyarországi ~

v

Xranszolgéltató Vállalatnál, o Heves negyei Sütőipari Vállalatnál, a Megyevillnél, a Finommechanikai Vállalatnál, az Erdőgazdasági Gépállomásnál és az egri Dohány .gyárnál. Ezen vállalatoknál a balesetek szénának az emelkedése főleg azért merült fel, nert negfelelő felelősségrevonást az üzen és a munkavezetőkkel szénben általában nem alkalmaztak. így pl. a Heves megyei Sütőipari Vállalatnál pl, 1961. évben nem eszközöltek f<lelőssegrevonást. Pedig a baleseteknek az okainál az nyert megállapítást, hogy legtöbb esetben teljesen figyelmen kívül hagyják az előirt óvórendszabályokat, a gépek védőrácsit nunkaközben eltávolítják, a Megyevill Vállalatnál is najd háromszorosára enelkedett a baleseteknek a száma, négsen történt felelősségrevonás. A gazdaságvezetés és a különböző művezetők és brigádvozetők egyszerűen csak nevelő munkával próbálták csökkenteni a balesetek számát, holott ha a figyelmetlen dolgozó ós felelős nüvezetőt, vagy brigádvezetőt felelősségre vonták volna, nen lett volna ilyen nagyszámú baleset. Helytelen az Eger-GJ5ng;yösvidéki Állani Pincegazdaságnál, hegy a balesetek szárna elsősroban a dolgozók vigyázatlanságából és figyelmetlensigéből -dódik, négs n eszközöltök megfelelő felelősségrevonást. Jellemző erre az üzemre, hogy a borászati ágnál a 61. évi 12 balesettel szénben 196?. évben 17 baleset következett be. Az Egri Finonmecahnikai és Vasipari-Váll: latnál érdekes képet nutat a balesetek alakulása. így pl. a balosetek szénából 15 körömievallással