MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1962. november. 16.

125. ő. e. (4. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1962. XI. 16. - Napirend: - 1. Jelentés az üzemek műszaki intézkedési terveinek végrehajtásáról. - 2. Jelentés a tsz-ekben alkalmazott anyagi ösztönző módszerek tapasztalatairól, valamint a következő évi feladatokról. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek elbírálása; fegyelmi ügyek.

őszi Vencel A müszint tervek ellenőrzése,és az 1963* évi tervek felülvizsgálata; a felvetett mindkét: kérdést elég fontosnak tartom. Véleményem szerint a müszint tervek minőségében volt a baj erre vonatkozólag a bizottság jónéhány példát fel tudna vetni. Itt szeretném megemlíteni a Vegyesipari Vállalatot, ahol vizsgáltuk ezt az előző időben. Jónéhány olyan gyártmányuk, amit kézi erővel végeznek el, nem szerszámozzák fel magukat. A mi vállalataink jelentős része nem áll olyan helyzetben, hogy megfelelő technikával dolgozzon. Az ipari bizottság vizsgálta meg a müszint terveket, bár ez elsősorban a pártszervezeteknek a feladata. Az ipari bizottságnak az a feladata, hogy ebben a kérdésben segítse a pártszervezetek. Mi is szükségesnek tartottuk felhivni a pártszervezetek figyelmét, hogy milyen problémák vannak.' Egyet értek azzal, hogy az ellenőrzést folytatni kell. Azt szeretném itt megjegyezni, hogy minden felügyeleti szerv részére jelentést kell a vállalatoknak késziteni és ezt az ipari bizottság számára is jó volna megszerezni, mert igy tudomást szerezhetne róla, hogy mi történik és az észrevételét megtehetné. A mostani vizsgálat a müszint tervek Ft kihatását nem is vizsgálata. V

a

nnak azonban tételek, amelyeknek a Ft kihatását ném is lehet mérni az üzemekben. Van ujitási feladatterv is, de ennek ösztönző hatása sokkal nagyobb.A müszint ter,vek végrehajtásának sem a dolgozó, sem a műszakiak felé nincs ösztönző hatása. Seregi elvtárs elmondja, hogy a Dohánygyárban kiadták albérletbe ezeket a terveket. Az viszont jó dolog, ha meg van . az, hogy minden pontjáért ki a felelős, mert sok esetben a helytelen kivitelezés abból adódik, hogy egy ember hajtja végre. Kovács Gáborné Én ahogy a napirendet áttanulmányoztam és a vita alapján az a gondolatom támadt, hogy mi a VB-n megtárgyalunk ilyen dolgokat és mi határozatokat hozunk és leküldjük a pártszervezeteknek. A Kocsmár elvtárs felvetésével kapcsolatban szeretném elmondani, hogy ennek kettős célja van, egyrészt, hogy mi tájékozódjunk és ennek alapján tudjunk határozatot hozni, másrészt, hogy az alapszervezet éknek tudjunk feladatot adni. Mi történik ? megállapítjuk, hogy a mi pártszervezeteink nem tudnak elemző munkát végezni a termeléssel kapcsolatban és nem tudnak ennek alapján dolgozni a pártszervezetben. Az emberek nem ismerik a müszint terveket sem és nincs politikai munka ezzel kapcsolatban. Mi megbeszéljük ezekt a dolgokat, de általánosak ezek, elvonatkoztatottak a konkrét üzem konkrét feladataitól. Ezeket a jelentések4t jobban ki kellene használni, jó volna ha ez a bizottság kidolgozna egy ilyen konkrét anyagot, hogy mi volna a pártszervezetek feladata ezen a téren. Talán még a pártoktatásban is meg lehetne egy ilyen anyagot beszélni. A tavasszal tárgyaltuk az üzemi agitáció helyzetét és hoztunk határozatokat. Mi történik ezzel a határozattal? - annyi történik vele,hogy felolvassák taggyűlésen, de nem elemzik és nem dolgozzák ki konkrétan a területre. őszi Vencel Általában az a tapasztalat, hogy egy-egy célfeladat megoldására a vállalatoknál bizottságokat hoznak létre, amelyik operatíve azon a területen otthon van.