MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1962. november. 16.
125. ő. e. (4. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1962. XI. 16. - Napirend: - 1. Jelentés az üzemek műszaki intézkedési terveinek végrehajtásáról. - 2. Jelentés a tsz-ekben alkalmazott anyagi ösztönző módszerek tapasztalatairól, valamint a következő évi feladatokról. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek elbírálása; fegyelmi ügyek.
nőséget. Ezen intézkedés végrehajtásának Ft kihatása nem mutatható ki, azonban feltétlen szükség volt arra, hogy ezen probléma megoldást nyerjen, melyet 1200 ora társadalmi munkával valósítottak meg. Hasonlóan a Lakatosárugyárnál, ahol karikagyártó automata gépet készítettek el, mely 80 %-os termelékenység emelkedést biztosit, melynek eredményessége- csak a következő évben lesz felmérhető, A végrehajtott műszaki intézkedések hatása a termelésre, a gyártási eljárások tökélotesitésére igen nagymértékben kihatott. VI. a Téglagyári Egyesülésnél végrehajtott intézkedések,- amelyek között szerepel a szállítás megoldása, Eger Il-es üzemben présház átszerelése, mely lehetővé tette a lukas árugyártást, jelentős mértékben kihatással voltak a termelésre. A gyártási eljárások tökéletesítése legnagyobb mértékben a Finomszere 1 vénygyárban mutathat'-' ki, ahol a betervezett műszaki intézkedéseken tulnvriően további négy feladatot valósítottak meg, egyes gyártmányok tökéletesitésSSná 1, vagy uj gyártmány bevezetésénél. Ka a műszaki intézkedési terveket és annak megvalósítását összességében vizsgáljuk, tapasztalunk olyan jelenségeket, amelyből kitűnik, hogy vállalataink jelentős részénei a tudatos műszaki intézkedések megvalósítása még nem ári el azokat a követelményeket, amelyek megfelelő mértékben elősegítenék üzemeink műszaki színvonalának továbbfejlesztését. Ez kimutatható ebből is, hogy a megtett intézkedések közül mindössze 16 irányul a gyártmányok tökéletesítésére, uj gyártmányok bevezetésére, uj korszeri! technológia megvalósítására. Ez a szám feltétlenül fokmérője annak, hogy az üzemekben dolgozó műszakiak milyen alapossággal és mélységben elemzik azokat a tennivalókat, amelyek a jelenlegi követelményeknek megfelelően előbbre viszik a termelési feladatok megoldását. Általános tapasztalat, hogy üzemeinkben a műszakiak részéről a legtöbb esetten egyoldalú szemlélet ^lakul ki és csupán a tervfeladatok megoldására tett intézkedéseket irányozzák elő és szorgalmazzák, azonban sok esetben elmarad o gazdaságos elemző munka. Pl. az Ét!. Hevesmegyei építőipari Vállalatnál a műszaki intézkedési tervben semilyen utalás nem található a költség:hintek csökkentésére: pl. felvonulási költség, állványozási költség, stb., pedig a második 5 H)téves répgazdasági" terv előirányzata:', kimondják, hogy a lakásépítési költségeket csökkenteni kell és Időben is meghatározzák az egyes kivitelezéseket. Erre való törekvV jelei nem találhatók. Ugyancsak nem találunk utalást a minősé megjavítására, pedig sok esetben gyakori a kivitelezéssel kapcsolatos reklamáció,* melyek a pótmunkák következtében megdrágítják az építkezéseket. Tapasztalható olyan jelenség is üzemeink nagyrészében, hogy a terveket sok esetben minden megalapozottság nélkül állítják össze, ebből következik, hogy a rendelkezésre nem álló kerethiány miatt a tett intézkedések végrehajtása elmarad, E'lszon ezt mutatják azok a számadatok, melyek az értékelés során kialakultak. Az év hátralévő időszakában jelentős mértékű feladatokat kellene megoldani, azonban ezek az intézkedések nagy része- az idő rövidsége"miatt nem valósulhat meg, pedig ezek végrehajtására feltétlenül szükség volna, hiszen a vizsgálatok során kitűnt az is, hogy munkavédelem te-