MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1962. november. 16.

125. ő. e. (4. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1962. XI. 16. - Napirend: - 1. Jelentés az üzemek műszaki intézkedési terveinek végrehajtásáról. - 2. Jelentés a tsz-ekben alkalmazott anyagi ösztönző módszerek tapasztalatairól, valamint a következő évi feladatokról. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek elbírálása; fegyelmi ügyek.

szükség télen és dolgozzanak, mint munkacsapatvezetek. Erre az történt, hogy a Kormos Erzsi elvonult, hogy ő munkacsapatvezetői dijjazásért nem dolgozik. Paulovicsné és brigádja viszont dolgozik tovább. Paulovicsné szolt a Pista bácsinak, hogy szólítsák fel az Erzsit,hogy mi lesz és ha nem veszi fel a munkát váltsák le. Pistabácsi viszont meg van sértve. Ázt javaslom, hogy a baromfi elhullásra a 8-lo % helyett állapítsanak 5-6 %-ot, mert a 8-I0 % az nagyon magas. Azonkivül $ó lenne a baromfi tenyésztés dijazásánál is kiküszöbölni a jelenleg meglévő különbségeket. Az eszmei háztájira vonatkozóan is kellene valamilyen állásfoglalásra jutni. A háztáji területek elhatárolása területén is kellene valamit -csinálni, mert elmondják a tagok, hogy ott van a Tóth Dezső egy nagy tábla közepén volt otthagyva a háztáji területe. Még egy dolgot vetnék fel, a kukorica és burgony megművelésénél 334o %-os részesedés van itt. Különbséget kellene tenni a jó és a rósz földek között. Tavasszal ugy kiosztani -9 területeket, hogy még különbséget tenni ne lehessen, mert nagyon félvetegeitek a múltévben, hogy egyes brigádvezetők előnyössebb helyzetbe kerültek, mert jobb területet kapta és sok tsz tagnak nem is jutott, mert itt nagy az igény, itt igazságosságra kell törekedni. Kocsmár János Talán azzal kezdeném, hogy az egész prémiumrendszernek a kidolgozása ugy került napirendre, hogy a^szőlő termelés érdekében. A Megyebizotság által kiadott irányelv- kből is hiányzik ez. Ez tette szükségessé snnek a kidolgozását. Ugy kellene elkezdeni, hogy~ez a központi kérdés, a szőlőtermelés fokozása. Ami az anyagra vonatkozik, én azt a gondolatot, hogy a szőlőt, mustot egyszerfejtett bort stb ez gazdálkodási rendszer, ez más dolog, hogy tszeink adott esetben hogyan intézkednek, ezt ki kellene, emelni az anyagból ás itt nem foglalkozni vele. Ez népgazdasági szempontból vetődik fel, mert a borforgalmi a modern gépekkel többet tud 1 q törkölyből sajtolni, mint a tsz. Azonkivül mi tudunk olyan dolgokról, hogy a szőlőfelvásárlási ár rendezés alá kerül. Azonkivül problémát jelent a beruházás is, a feldolgozó gépek beszerzése, mert azt mindenki tudja, meg érzi is, hogy pár év múlva nem ugy fogunk jelentkezni, hogy 4 tsz van. Meg mondtuk most, hogy nem lesz összevonás, de nekünk ezt látni kell, hogy most 4 tsz-nek a beruházást nem engedhetjük meg. A másik dol>g, nagyon helyesen utalt a Ferenc elvtárs arra, hogy ez már sürget bennünket, mert a 1963-as terv munka alatt van és én ebből a lo %-ból indulok ki. 1963-ban nem szabad 17 q-ás átlagokat rögziteni A mi termésátlagunkat nem a szőlő állaga befolyásolta, hanem a 3 éves aszály. Én nem akarom ezt eltúlozni, de a tsz-ekben sem ilyen a hangulat. Én nem a G uró nagyképű kijelentéseire gondolok. Eger azért került^a régi borvidékbe a vörös borára való tekintettel. Itt a börösbor telepítésének szorgalmazásánál komoly ellenáiásba fogunk ütközni, mert ezek a vörösborfajták nem adnak tömegtermést és ettől a gondolattól nagyon nehéz elállítani őket. Itt keleríe nagyon határozottan és okosan megfogni a dolgot, hogy tudjuk érdekeltté tenni őket. Én nem tudom megmondani a fekete ribizka hogy alakult és az eredés milyen, de az én véleményem az, hogy ezt is ki kellene emelni az anyagból. Nem kellene ezt külön premizálni. Ami nem ehhez az anyaghoz tartozik, de a Ferenc elvtárs felvetette