MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1962. október. 8.

123. ő. e. (4. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1962. X. 8. - Napirend: - 1. Jelentés a kongresszusi munkaverseny helyzetéről és a szocialista brigádmozgalomról. - 2. A városi pártbizottság beszámolója a pártértekezletnek. - 3. Összefoglaló jelentés a küldöttválasztó taggyűlések tapasztalatairól és a finomszerelvénygyári pártértekezletről. - 4. November 7-e megünneplésének terve. - 5. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek elbírálása; pártgazdálkodás helyzete.

ma mór nem képes lépéstartani a feladatokkal, sem a tanácsi ipari, sem a mezőgazdaság, sem a községfejlesztési tervek, sem a kereskedelem irányításában* Ennek elsődleges oka a tanácsi apparátusban dolgozók szakmai, politikai hozzáértésének hiánya. A tanács és a VB mint választott szervek az esetek többségében, helyes jó határozatokat hoznak. Ezeket a határozatokat azonban Igen gyakran a szakapparátus hozzáértéésnek hiánya, vagy éppen a bürokratikus ügyintézése miatt nem hozzák meg a kívánt eredményt. Az is előfordul, hogy a választott szervek határozatait a szakapparátus formálisan papiroson elintézi, az életben azonban minden marad a régiben miután a papiron való intézkedést nem követi a gyakorlati végrehajtásban illetékes szervek segítése ellenőrzése. Sok még a tanács apparátusában az olyan ember, akik megtanulták a papiron való intézkedést, de nem tudják a munkát a gyakorlatban irányítani, ellenőrizni. Gyenge a szakapparátus politikai és közgazdasági felkészültsége. Elkészülnek például a költségvetésben, vagy a községfejlesztési tervben meghatározott létesítmények, de semmilyen gazdasági elemzés nem folyik annak számbavételére, hogy milyen költségtényezőket lehetett volna megtakarítani. Ennek aztán az a következménye, hogy tul drágán építkezünk, éppen ezért nem marad pénz minden tervbe vett feladat megoldására és igy igen gyakran módosítani kell a községfejlesztési terveket. A tanácstagokhoz, de a szakapparátushoz is igen gyakran fordulnak dolgozóink ügyes-bajos dolgaik elintéséért. Az utóbbi időben ezek intézése is javulást mutat. Azonban még mindig előfordul, hogy egy-egy probléma aktája hónapokig, néha évekig jár a tanács egyik osztályáról a másikra, mert egyik osztály sem meri a felelősséget vállalni az ügy intézéséért. Természetes, hogy ezek a jelenségek rontják a tanács tömegkacsolatait és sokszor ezekbei az egyes jelenségekből mondanak véleményt a tanácsi szervek egészének munkájáról. Pedig ezek mellett jelentős az a munka, amelyet a tanács a városrendezés, fejlesztés, csinositás terén végez, mégha-nem is tudja kielégíteni a követelményeket. A tanácsban dolgozó kommunistáknak a tanácsi pártszervezetnek jobban kell szorgalmaznia az amparátus szakmai, politikai fejlődését. Rendet kell teremteni a kádermunkában is. Az emberek kiválasztása, előléptetése, jutalmazás sokszor szubjektív alapon ás nem a végzett munka alapján történik. Olyan dolgozói is vannak a tanácsnak, akikről évek óta tudjuk, hogy nem képesek meg o?dani a rábízott feladatokat, azonban a humanizmus rossz értelmezése miatt nem merjük megmondani, hogy keressen képességeinek megfelelő munkát. Káderpolitikánk alapvető elve, hogy azokat, akik nem képesek vezetni, irányitani a rábízott munkaterületet, a nápgazdság de az apparátus érdekei miatt sem szabad abban a funkcióban tartani. Ennek a kádermunkának az a következménye, hogy az apparátusban jól dolgozó elvtársak kénytelenek elvégezni azoknak a munkáját is kaik felelőtlenek, vagy nem képesek ellátni a feladatokat. Ezek az elvtársak jogosan vetik fel, hogy nem akarnak mások helyett dolgozni. A tanácsi kádermunkában is érvényt kell szerezni a Politikai Bizottság 1952. július 9-i határozatainak. Az államhatalom helyi szerveit képviselik a honvédség, rendőrség, munkásőrség és a bírósági szervek. Ezeknek a szerveknek tekintélye, lakossággal való kapcsolatai is erősödtek. Fegyveres alakulatok fegyelme, harckészsége, politikai és