MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1962. október. 8.

123. ő. e. (4. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1962. X. 8. - Napirend: - 1. Jelentés a kongresszusi munkaverseny helyzetéről és a szocialista brigádmozgalomról. - 2. A városi pártbizottság beszámolója a pártértekezletnek. - 3. Összefoglaló jelentés a küldöttválasztó taggyűlések tapasztalatairól és a finomszerelvénygyári pártértekezletről. - 4. November 7-e megünneplésének terve. - 5. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek elbírálása; pártgazdálkodás helyzete.

Véleményünk szerint ezek a fő tényezői az elért eredményeknek és a jövőben Ls ezekre a tényezőkre ke3.1 elsősorban támaszkodni, továbbfejleszteni tsz-eink erősödése érdekében, Te,z-eink az idei évben nehezebb helyzetben dolgoznak, mint az elmúlt évben, A májusi fag/kár, amely a szőlő terület 7o %-át sújtotta, a júliusi jégkár a tsz-eknek, mintegy 9,5 milliós bevételkiesését eredményezte. Külöhösen súlyos kár érte a "Rákóczi" és "Nagy József" Tizeket. A bajokat csak növelte a júliustól szeptemberig tartó aszály

1

, amely a megmaradt szőlő termések mennyiségét is, a szántóföldi növények terméshozamát is csökkentotte. A Tsz vezetőségek a fa-ykártétel után intézkedési terveket készítettek a bevételi csökkenések ellensúlyozására-. Az elemi csapás miatt keletkezett kárból 2 millió Ft-ot kigazdálkodtak, azonban az aszály ezeknek az intézkedési terveknek egy reszté is áthúzta, mert a másodvetésekből tervezett bevételeket az aszály miatt nem lehetett teljesíteni. Ilyen súlyos elemi károk hatására azelőtt az egjé ni gazdaságok tömege ment tönkre-. Most azonban a tsz tagok bajaikkal nem maradtak magukra. Az a segitő készség, amely a megyi pártbizottság vezetői, a felsőbb állami szervek részéről „megnyi!Ivánul enyhítette azt a pesszimizmust, amelye az első napokban jelentkezett a tsz vezetőknél és tagoknál egyaránt. A súlyos elemi károk ellenére is a Petőfi és "Dobó" T'

n

z a tervezett munkaegységre eső Forintot kevés kieséssel adni tudja. A "Nagy József" és a"Rákoczi" Tsz mivel itt a károk nagyobbak volt, valószinü jelentősen alatt marad atavalyi átlagnak. A "Rákóczi" Tsz-nél, ahol 79oo ezer Forintos bevételt terveztek a fagykár következtében mintegy 36oo ezer Forintnyi kár keletkezett. Ilyen jelentős kárt egy év alatt kigazdálkodni nem lehet. Az is Igaz viszont, hogy a "Rákóczi" T

s

z vezetése, tagjainak fegyelme sem kielégítő, lg/ a területek müvelése is gyengébb mint a másik 3 tsz-ben. A városi PB már az elmúlt évben is látta és az idei év méginkább megr

őzött bennünket arról, hogy keresnünk kell a lehetőségét annak,hogy szőlő termelés mellet más üzemágak is létrejöjjenek, amelyek hasonló helyzetekben ellensúlyozni tudják a szőlő eesetlegee terméskiesését. Jelenleg tesz-eink jövedelmének 9o %rt a szőlő adja. Elemi kár esetén csaknem az egész termés tönkre meg tehát. A TB ezt a helyzetet értékelve mezőgazdasági szakemberekkel elkészítette a tsz-ek ötéves távlati fejlesztési tervét. Az elkészült tervet a városi PB, a városi Tanács, a T

M

z közgyűlések megvitatták. Az együntetü vélemény az volt hogy a terv alkalmas arra, hogy tsz gazdasági szekezetét javítsa, létrehozza a biztonságos termelés feltételeit és növelje a tsz tagok anyagi jólétét. A távlati terv szerint tsz-eink gazdálkodásának továbbra ls a szőlő lesz a fő üzemága. El kell kezdenünk és ebben az évben már el is kezdtük a szőlő területek rekonstrukcióját*- A terv szerint 5 év alatt 6oo kh szőlőt kell teXepitenünk. Ebben az évben 112 kh-t a tsz már kültetett és a jövő évi 12o kh telepítéséhez is megkezdődtek a forgatások. v Ebben az évben 152o kh szőlőt müveinek tsz-eink a közös gazdaságban. Az ez évi tervezett szolé termés 25 és félezer mázsa. A tervek szerint 6oo kh uj telepítésű szőlő termőére fordulása után évente 24 ezer q szőlő termést biztosit, természetesen kevesebb munkaráforditássak,