MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1962. október. 8.

123. ő. e. (4. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1962. X. 8. - Napirend: - 1. Jelentés a kongresszusi munkaverseny helyzetéről és a szocialista brigádmozgalomról. - 2. A városi pártbizottság beszámolója a pártértekezletnek. - 3. Összefoglaló jelentés a küldöttválasztó taggyűlések tapasztalatairól és a finomszerelvénygyári pártértekezletről. - 4. November 7-e megünneplésének terve. - 5. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek elbírálása; pártgazdálkodás helyzete.

kellett megoldania, hogy mind a munkások, mind a vezetés hibájából kieső munkaidőt felszámolják. A határozatok végrehajtását ugy kellett megoldani, hogy a normarendezéssel huzamosabb időre ne csökkenjen a dolgozók átlagkeresete. A pártbizottság ugy értékeli, hogy ezt a feladatot az üzemekben lévő társadalmi szervezetek, gazdaságvezetés, pártszervezetek összehangolt munkájával sikerül a dolgozók többségének megelégedésére megoldani és a termelékenységet tovább növelni. Javult a politikai munka és pártvezetőségeink termelést irányító, ellenőrző munkája is. Ezen tul egy sor üzemünknél intézkedések történtek a gazdasági szervező munka,a gazdaságvezetés színvonalának növelésére is. pl. a Hajtóműgyárban az egész üzem átrendezésével szinte kiküszöbölték a felesleges anyag, félkésztermék mozgatást. A finomszerelvény gyárban egy sor munkafolyamatnál zártdiklusu termelést hoztak létre. Szinte minden üzemünk törekedett arra, hogy a normák rendezésével az időbéres munkák százalékos aránya csökkenjen, a becsült normák helyett pedig mind nagyobb százalékban műszakilag megalapozott normák jöjjenek létre» A Finomszerelvény gyárban például a normarendezés következtében a műszaki normák aránya 7 %-ról 37,6 %-ra növekedett, a Hajtómügyárban A Lakatosárugyárban. A normarendezések következtében a munkások hibájából kieső idő jelentős részét kiküszöböltük. Azonban a vezetés hibájából kieső idők kiküszöbölése zömében még hátralévő feladat. Ma ls tapasztaljuk még, hogy a szeptemberi határozatainkból egyes vezetőink csak a munkásokra vonatkozó részt értik meg, de a saját magukra vonatkozót nem. A szeptemberi határozatok végrehajtását a PN több esetben ellenőrizte. Voltak olyan tapasztolatok, hogy egyes helyeken ott is történtek normaszoritások, ahol azt semmi nem indikolta, mert a normák addig is szorosak voltak és éppen ezért a rendezés után a huzamosabb ideig alatt maradt a loo %-nak. Pl. A Finomszerelvénygyárban, ahol a túlórákhoz igazították. Természete, hogy itt a dolgozók hangulata is romlott. De volt olyan tapasztalat, hogy a normarendezés után rövid idő raulva 125-130 %-os normateljesitések történtek, am

r azt mutatta, hogy tul ságosan óvatosan rendeztek azokat. Ilyan tapasztalat volt a Finomszerelvény gyárban, Faipari Vállalatnál. Ezeken a helyeken újból kellett ezt a munkát felülvizsgáltatni. A szeptemberi határozatok jó végrehajtása jelentős eredményeket hozott üzemeink termelésében. 1961-ben városi szinten előirt évi 8 % —os termelés emelkedés helyett 13,6 &-os iGmelkedést értünk el. Ugyanezen Idő alatt a munkáslétszám csupán 2, 1 %-ot növekedett. A termelékenyság az egy munkásra jutó termelési értéket véve alapul 11,2 % nőtt, vagyis a termelés emelkedésének 86 %-a termelékenység növekedésből származott. A munkások átlagkeresetében 3 üzemünknél volt lényegesebb csökkenés. Pl. Téglagyár I.sz. üzeme, ahol ez a csökkenés nem a normarendezés, hanem a felvevőpiac hiánya és egyéb okok miatt jelenkezett. Nagyobb mérvű csökkenés volt még a Fűrészüzemnél és a Vegyesipari Vállalatnál. Itt is a csökkenést jelentős részben az okozta, hogy a normarendezéssel egy időben nem történtek megfelelő intézkedések a vezetés színvonalának növelésére, a munka jobb szervezésére.