MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1962. szeptember. 21.

122. ő. e. (4. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1962. IX. 21. - Napirend: - 1. Tájékoztató a küldöttválasztó taggyűlésekről és a kongresszusi irányelvek vitáiról. - 2. Az ipari bizottság jelentése az ipari üzemek féléves terveinek fejlesztéséről. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek elbírálása.

Elmondják, hogy az elmúlt év őszén mit valósítottak meg jól és mi az ami nem volt megfelelő. Jelentős helyet kapnak a beszámolókban az egy-egy üzem, vállalat, kulturális helyzetének, párttagok és pártonkívüliek/ általános müveit ségbeli helyzetének értékelése. Jól mutatja bc pl. a műszaki fejlődés színvonalának emelését, a szakképzettség helyzetét, az általános iskola, a politikai iskolák és a felsőbb szakiskolákon való részvételarányát. 'Több taggyűlés határozata utal is arra, hogy az alapszer vezet mit tett, vagy mit kell tennie. Egy néhány nagyobb üzemnél már van olyan eredmény, hogy az általános iskola kihelyezett osztályát ^pzcrvezték meg, vagy tervbe vették. Szólnak a beszámolók arról a fogyatékosságokról is, amelyek ennek a megvalósítását gátolják, gya a lemorzsolódások okát taglalja, vagy a gazdasági vezetés nem megfelelő hozzáállását * A taggyűlések egységesen állástfoglalnak a kongresszusi irányelvek » mellett és azt elfogadják. A hozzászólások jelentős része az üzem adottságához, sojátos feladatainak elvégzáséehz irány/inak. Az első napokban bővebben foglalkozz

1 ek a személyi kultus kérdéseivel. Volt olyan felvetés is, hogy Rk-oslnak érdemei is vannak. Pl. a Bányászati Építőipari Vállalatnál, vagy pl. a MÁV-nál felvetették, hogy Rákosi mellett másik is felelősek, vagy a Kórház orvosi alapszervezet jttél, hogy a felelősségrevonások alsó hatéra hol lesz. Mindezekre a Kérdésekre a taggyűléseken választ kapnak. Igen jelentős fogyatékosságot tapasztaltunk a szövetségi politikí értelmezésénél. Több helyen az a tapasztolat, hogy nem értik az elvtársak a szövetségi politika és az osztályharc összefüggését. Különkülön tételezik fel és ez bizonyos mértékig zavarólag hat. Igen szükséges lennek rétegenként magyarázni a szövetségi politika jelentőségét ás az osztályharc megváltozott célját, formáit és módszereit. Az is előfordul és ugy vetik fel, hogy mot mi lesz a munkásosztály vezető és irányító szerepével, miután a pártonkÍvüllek több jogot kapnak. Az osztályharc megváltozott szerepét nem látják világosan. Elmondják a kommunisták, hogy egy-egy helyen a párttagokról való vélemény, megnyilvánulás nem a legjobb. Sok vita van a származás eltörlésével kapcsolatosan is. Mindezekre véleményem szerint a következő időkben választ kell adni és az irány elveknek megfelelően meg kell magyarázni, hogy helyesen értelmezzék,