MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1962. augusztus. 10.
119. ő. e. (4. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1962. VIII. 10. - Napirend: - 1. Jelentés a párt szövetségi politikájának végrehajtásáról Eger város területén. - 2. Az Egri Városi Tanács jelentése a városfejlesztési tervek végrehajtásáról. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek elbírálása.
A pártnak 2 pártonkivüliekhez fűződő kapcsolata nem azonos s szövetségi politikával, .4 párt és a tömegek kapcsolata a munkásosztály élcsapatának a munkásosztály egészéhez és a többi pártonkívüli dolgozólehoz való viszonyát jelenti. A szövetségi politika pedig a munkisosz tálynek más dolgozó osztályhoz, elsősorban c parasztsághoz való kapcsolatát' fejezi ki. Azonban érdemes ezt a kérdést a szövetségi poltika magyar ázásánál felvetni ezért, mert az ilyen nézetek kifejezik a pártonkívüli munkásokkal szembeni bizalmatlanságot * ezért ^roiit ja a párt és e munkásosztály kapcsolatát és. gyengítheti a nunkás-per oszt szövetséget és általában a munkásosztály és szövetségeseinek e viszonyát, / Ezek mögött e- nézetek mögött legtöbb esetben e funkcióiéltés^ ven és az, hogy egyes elvtársak azt gondolják, a szocializmus csak ő.értük, esetleg"csak a kommunistákért van. Az ilyen elvtársaktól üeg kellene kérdezni, hogy ügyen milyen céllel léptek ok be e pártba. Serját önző céljaiknak megvalósítása érdekében, vagy ez egész nép felemelkedése érdekében. Ugy gondoljuk, ez utóbbiért vállalták -e 1 harcot a pártban. 'A kommunisták éppen abban különböznek más pártok tagjaitól, hogy az egész népet akarják negszabaditeni mindenféle elnyomástól ás az egész nép számára akarnak jólétet és demokráciát teremteni és amilyen mértékben végbemegy a társadalmi osztályok változása az osztálynélküli társadalom iránya, olyan mértékben szélesül a mi demokráciánk. Volt' idő, amikor szövetségi politikánkben korlátozni kellett a volt burzsoá rétegeket és különböző.korlátozási intézkedéseket alkalmaztunk f de ma már alig vannak olyan, társadalmi erőcsoportok, akiket korlátozni kell, egyszerűen azért,,' mert eltelt 17 év és ez alatt •olyan változások mentek végbe, amit az előzőekben már elmondtam. , Mivel ne már az egész munkásosztály, a parasztság és ez értelmiség érdekelt e szocializmus építésében, ezeknek s társedeimi osztályoknak érdekei maradéktalanul egybeesnek, ez lehetőséget ad szövetségi, politikánk uj tartelmar a, sőt he kommunistáknak akarjuk magunkat vallani, akkor kötelez minket e fejlődés erre.'Hogy nézne ez ki, hogy amikor az egész perasztság benne van s termelőszövetkezetibe, most a rétegezés alapján állitenánk szembe egymással őket. Vagy hogy nézne az ki, hogy a szocializmus, kommunizmus épitéséről beszélünk, de a kommunistáknak ebben csak vezető szerepe, c pártonkivülieknek csak munkás szerepe lehetne. Azt ^mondjuk még, hogy a szocializmus a kommunizmus a legmegasebbrendü és legigazságosabb emberi társadalom, hogy annak középpontjában az ember van a maga szükségleteivel, arra való tekintet•nélkül, hogy párttag-e vagy sem. Hogyan lehetne tehát eszerint megkülönböztetni az embereket. Vezetőszer epre megfelelhetnek becsületes, tehetséges pártonkivüliek is, akik munkájukat a 'párt politikájának szellemében, -végzik..Nem szebad elfelejteni, hogy a szocializmus eszméje a pártpolitikájának és helyes ; munkastílusának következtében egyre szélesebb méretekben hódit teret. Vannak akik azt a következtetést vonják le szövetségi politikánkból, hogy megszűnt az osztályharc. Ezek csak azt trrtják osztályhr.rcnek,
