MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1962. augusztus. 10.
119. ő. e. (4. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1962. VIII. 10. - Napirend: - 1. Jelentés a párt szövetségi politikájának végrehajtásáról Eger város területén. - 2. Az Egri Városi Tanács jelentése a városfejlesztési tervek végrehajtásáról. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek elbírálása.
él-intet te ez átszervezés. A mostani helyzet viszont azt eredményezi, hogy megszilárdul e politikai egység,. a munkaf egye len ás egyre iakabb negszűnnek ez ebből fakadó korábbi ellentétek, A munkások többsége tré-egérti, hogy s tsz-ek részére nagy anyagi támogatást is kell nyújtani, uert enélkül c nezőgezdaság és ez egész népgzdeság sokkel lessebben fejlődne. Azt is tudják és el is várj ék, hogy ez megtérül több és olcsóbb mezőgazdasági termákben. A volt kétlakiek zöne ne nér ezt mondja, hogy jobb igy,. nert kevesebb e gondjuk, Azonban ezt nen lehet elmondani, hogy ' negfelelően besegítenének családtagjaik nunkájábe, enit a teír melőszövetkezetben végeznek, pedig erre főleg e csucsnunke idején negy szükség lenne. Az is igaz viszont, hogy néhény üzönünkből nint e két Epitőiperi Vállalattól és e Zözuti Üzeni Vállalat- , tói több volt kétlaki munkás visszenent e termelőszövetkezetbe. Probiéne ez, hogy e munkásoknak "kiknek földje volt, sőt ezon tul is meghagytunk 800 D-t és ezt e tsz-tegok közül egyesek ugy vetik fel. hogy tőlünk elvették e földet, pedig ni ebból élünk és odaadták ennek, akinek nen volt, vagy eki üzeni munkás és ebból A lcgngg-vobb fejlődés a parasztságn ál tape. s ztelhetó. üzzelj hogy városunk nezogezaesagát étszerveztük, kialakultok ott is e szocialista termelési viszonyok, A peresztság fejlődésében ez e döntő, hogy egységes szocielistc telejon áll és ezzel, hogy parasztságunk e kis árut emelés helyett e negyüzeni gazdálkodás útját ,választotté, negtette e döntő lépést chhoz, hogy egységes szocialista parasztsággá váljék. Ezzel döntő mentékben változott, erősödött a munkás-pereszt szövetség, mert most mér per esztságunk is ? szocializmust ápiti közvetlenül és igy e munkásság és e peresztság között még teljesebb ez érdekazonosság. Tehát minőségileg uj térteimet kepott e murikás-pr :szt szövetség, bár ezt nég nen érti ncg minden tsz-teg. Ahhoz, hogy tsz-peresztságunk egységes szocialista parasztsággá váljék ez szükséges, hogy e negyüzeni gazdálkodásb-n rejlő lehetőségeket felhasználják és\jól szervezett sok árut termelő nagyüzemekké váljanak. Azt is figyelembe kell venni, - igez ugyan ezzel , hogy beléptek _ a termelőszövetkezet tbfí pnl k"* 1 ' ^tn^tnk karnlyan nfignóvekodett , • jée szocialista öntudatuk ezzel nég nen alakult ki . Ez nég hosszú H folyamat;, amely csak a közösben végzett ektiv ternelőnunka és az ezzel párosuló türelnes nevelő felvilágosító munka eredményként elakulhat lei. Hogy mennyire fontos e tsz-ek gazdasági politikai megszilárdításé JP. T munkás-per eszt szövetség szempontjából, mutatja a Rákóczi tsz példája. Itt egyes tagok'most ugy veszik fel,-hogy eleget épült jfciár ez ország az ő 80 forintos búzájukon, adjanak most már a munkások is és ebből kapják meg ők a betervezett jövedelmet munka-'egységenként. .A nehézségek ellenére is elmondhatjuk, hogy jó uton haladunk az egységes szocialista parasztság kialakulásának utján, mert javul e termelőszövetkezetek szervezettsége, munka*;?egyelneegyre többen
