MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1962. május. 18.

113. ő. e. (4. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1962. V. 18. - Napirend: - 1. Jelentés a munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom helyzetéről. - 2. Jelentés a szőlőművelési munkák helyzetéről, a szőlő kártevői elleni védekezésről. - 3. Jelentés a Politikai Bizottság 1960. április 12-ei határozatának végrehajtásáról és a tsz-patronáló munka tapasztalatairól. - 4. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek elbírálása; Barta Andrásné és Fehér Gyuláné pártból való kilépése; munkásőr-felvételek.

Azt vizsgálva,^ hogy a tsz-einkben ezen ellentmondások ellen a visszahúzó, ingadozó, kistulajdonosi szemlélettel szemben mit tesznek, azt állapíthatjuk meg, hogy egyrészt kevés a politikai felvilágosító nevelő munka, másrészt pedig'ami meg van is, az sem éri el célját - éppen a nem megfelelő módszerek alkalmazásával - sok esetben. Az alapszervezet minden egyes tagjának fontos feladata, hogy ezeket felismerje-és türelmes, meggyőző politikai vitával ezek feloldását elősegítse. Ebben• a vonatkozásban is még ven bőven tennivaló, A kommunisták és a pártonkivüliek viszonyát illetően bizalmatlansággal nem találkoztunk. A vezetésben zömmel pártonkivüliek vannak, akik magatartása, munkája ellen kifogás 1-2 esettől eltekintve nincsen. A vezetés a tagság viszonya általáoan jónak mondható', A vezetők magatartása, hozzállása, felelősségérzete megfelelő, A Rákóczi fisz-ben fordult elő ezzel kapcsolatos, fogyatékosság, amely még mindig erezetet! hatását, bár 1961. őszétől már javult. A Rákóczi Tsz-nél volt flfc legtöbb baj, probléma a közös vagyon megbecsülését illetően is, A Tsz és a pert vezetőség egymáshoz való viszonya egyrészt közönbös, melyet a tsz. vezetőség nem is vesz figyelembe-, másrészt pedig / a Rákóczi Tsz-nél/ túlzottan érvényesíti a kapcsolatokat és ez olyan hatást vált ki, amely a tsz választott vezetőségének feladatát-és önállóságát csorbítja. Olyan- es.ib is előfordult, hogy a Petőfi Tsz párttitkára kifogásolta a háztáji meg nem engedett méreteit, melyet helyesen szóvá is'tett és erre a parttitkár háztáji'területét.is felemelték, amire a vitát tovább nem folytatotta, ő megelégedett, viszont a töboi elvtársak-ezt a tetőzött igazságtalanságo t továbbra is - jogosan - szóváteszik. A tsz vezetők és a pártvezetés közös megbeszélései is sok kívánnivalót hagy maga után. Van ugyanis jele annak, hogy a közös megbeszéléseket gyakorolják csak azok célja és tartalma nem sokat érnek. Általában a párttitkárok .részt vesznek a tsz vezetőségi üléseken, de itt ^•sokszor olyat is lehet hallani, hogy "hozzájárulok", "engedélyezem" flRstb, ami nem egészséges és igen káros. Vagy"ne döntsünk benne, mert a párttitkár nincs itt"'- és harmadik napra éppen ezért újból vezetőségi ülést hivnak össze, A szövetkezeti demokrácia betartására a tsz-ekben több gondot kell. fordítani. A tagság által választott'vezető testületek önállóságát ugy kell biztositani, hogy a pártszervezetek termelést ellenőrző munkája ezt ne gátolja - a helytelen módszerekkel - hanem azt szilárdítsa ás erősítse, • g: Tsz—eihkhez egy-néhányan Tmiak olyanok, akik volt kulákok, illetve deklaszalt eleinek /csendőrök, földbirtokos, főszolgabíró stb,/ Ezek a .személyek feladatukat elvégzik, s őket munkájuk, magatartásuk alapján is értékelik. Zömmel a Dobó Tsz-ben vannak, .ahol közülük egynéhányan brigádvvzetők es irodai alkalmazottak. Bomlasztó tevékenységüket a tsz-ekben nem tapasztalták. Előfordult azonban a Rákóczi Tsz-ben, hogy a pártmunkával megbizott Kovács László elvtárs a Bárfi'volt kulákra olyan kijelentést tett, hogy mit keres itt ez a kulák, .- A Bárfi a tsz -elnöknél munkára jelentkezett, de elmondta, hogy mi