MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1962. április. 20.

112. ő. e. (4. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1962. IV. 20. - Napirend: - 1. Jelentés a lakatosárugyár pártszervezetének termelést ellenőrző munkájáról. Az 1961-es termelési tervek végrehajtásának tapasztalatai, és az 1962. évi termelési tervekkel kapcsolatos feladatok. - 2. Jelentés a szülői munkaközösségek tevékenységéről és feladatairól. - 3. Tájékoztató jelentés a Politikai Bizottság 1961. november 21-ei határozatának végrehajtásáról (SZKP XXII. kongresszusi anyaga). - 4. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek elbírálása; Bárdos Gyula pártból való törlése; Fehér Gyuláné, Kautki Emil és Ézsiás Rafael pártból való kilépése; Kovács Gyula fegyelmi ügye.

séhez. A pártokt?. jásban nagyon komoly érdeklődést tanúsítottál? az elvtárssak a kongresszmsi anyag minden kérdése iránt. A propagandista elekésztőkön Is nagy volt az érdeklődés, nyugodtan elmondhatjuk, hogy ilyen még egy anyagnál sem volt. Szinte alig volt hiányzás és ha volt is annak komoly oka volt a hiányzó részéről, de akkor az elvtársak utána eljöttek vagy'az * előadást elolvasni, vagy megbeszélni legalább a fő elvi kérdéseket. A hallgatók részéről sem volt lemorzsolódás a kongresszus anyagának feldolgozása alatt sőt ekkor bizonyos számú feltöltődés is volt. A nemzetközi helyzet kérdéseinél nagyon biztatónak találták a XXII. gongresszus által a háborúval kapcsolatban adott értékelést, és az elvtársak megértették azokat az 'objektív és szubjektív körülményeket, amelynek alapján a kongresszus ezt a következtetést levonta. Probléma volt a nemzeti felszabadító háborúk, mozgalmak értékelésével. Egyrészt-még mindig van, aki azt mondja, ha a felszabadító háború igazságos miért nem segítünk nekik és szabadulnak fel ugy, másrészt minden f elszabadító mozgalmat igazságosnak tartanak, ha az égy elsődlegesebb ügyet hátráltat altkor is, illetve nem "tudnak eléggé különbséget" tenni ezek között. A Békés egymásmellett élés kérdését azok az elvtársak, akiknek van közgazdasági illetve politikai gazdaságtan ismeretük jól megértették ás igen alaposan összekapcsoltaik a mi feladatainkkal, mig azok az elvtársak akiknek ilyen ismereteik nincsennek már nehezebben értették meg ezeket és természetesen nem olyan színvonalon. Annak megértése már általánosabb volt, hogy ez az elv nem jelent sem pacifizmust, sem taktikát, sem elvi kompromisszumot, és hogy ennek lényege a két rendszer közötti igen komoly gazdasági harc, amely végül is eldönti a !,

ki kit győz le" kérdését a két rendszer harcában. A kommunizmus építésének programira.jávai akpesolatban az a tapasztalat, hogy as embereket nagyon megfogta ez a programm és lelkesíti őket a munkaoan is. Nagyon komolyan tárgyalták a kommunista embertípus jellemvonásait, amelyet a programm megfogalmazott és levonták a kellő következtetéseket eazel kapcsolatban, hogy nálunk milyen teendők vannak e téren. A programmtervezet szövegét megértették általában el is mondták, a kommunizmus építésében érvényesülő fő törvényszer"'fcégeket, azonban nem eléggé értették, Itt is az volt, hogy a szakosítókon jobban megértették, a többin kevésbé. Itt főleg a termelési viszonyokban szükséges változásokról van szó, tulajdonviszonyok változásáról, osstályviszonyok változásáról, és az elosztási viszonyok változásáról. Olyan is volt, aki ugy'értelmezte, hogy a kolhoz forma megváltozása szükséggs csak, mert ez is szocialista tulajdon, meg az is csak egyik kolhoz, a másik szovhoz. Az, hogy nem egészen ért \& as elvtársak ezeket a kérdéseket az is mutatja, hogy még a zárói, is felmerült olyan kérdés, hogy nálunk ki lehetne-e a ér túzni a kommunizmus építésének programm j'át.. Elég széleskörűen ugy_értelmezik, hogy a 2o év alatt felépül a teljes