MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1961. november. 3.

101. ő. e. (3. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1961. XI. 3. - Napirend: - 1. Jelentés az Egri Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet pártszervezetének politikai munkájáról. - 2. Jelentés az iparvállalatok 1962. évi tervelőkészítő munkáiról és a munkaverseny helyzetéről. - 3. Tájékoztató jelentés a vezetőségválasztó taggyűlések tapasztalatairól.

Ilyen jellegű munkáknál mutatkozik a pártszervezet munkájának hiánya. Felveti - nagyon helyesen - ez a jelentés, hogy jó lenne-kétszer, háromszor pártnapot tartani. A berlini intézkedés után küldtünk ki embereket, akik tudtak volna felvilágosítást adni a tsz tagoknak kisebb nagyobb gyűléseken, de ezek megtartására nem került sor. A másik probléma, amit én szeretnék felvetni, hogy a pártszervezet vezetőségének és a tsz vezetőségének időnként helyes volna leülni együttesen és perspektivikusan megbeszélni, hogy milyen formában akarunk mi segiteni a tsz-nek. Mi sok mindenben tudnánk segiteni a tsz-nek, de ehhez az szükséges, hogy az elvtársak ugy vegyék, hogy mi nem rosszakaratból megyünk oda. A másik probléma a felnémetiek és az egriek közötti ellentót, amely meg van, időnként csillapodik, de meg van, és ez mindég a munkában mutatja meg a hatását. A pártszervezetnek ezt meg kellett volna szüntetni, és a pártszervezet ebben a munkában tett a legkevesebbet. Ha a jövőben azok kiküszöbölésére nagyobb súlyt helyeznek, akkor eredményesebb munkát lehet végezni. Szerintem a kapcsolatot ugy politikailag, mint gazdaságilag a Finomszerelvénygyár és a tsz.között meg kell oldani, ugy kell venni, hogy egy területen dolgozunk. Hütter Lajos: Elnézést kérek a Finomszerelvénygyár párttitkárától, hogy a jelentésbe az ő patronálu munkájukat nem vettük be. Köszönet illeti őket, mert bármikor fordultunk hozzájuk, mindig segítettek. Főleg gazdasági segitséget kértünk tőlük, hiba volt, hogy politikai vonalon nem kértünk segitséget tőlük. Ez annak tulajdonítható, hogy kapkodó volt nálunk a munka, mert nagyon sok bajunk, problémánk volt. A tagok, akik nem karnak még most sem dolgozni, a belépési nyilatkozatot aláirtak ugyan, de ők azt mondják, hogy kishaszonbérbe adták a tsz-nek a földjeiket, az Sztk-val e miatt rengeteg bajunk van ezt sehogy sem akarják megérteni és figyelembe venni. A háztáji földek kimérésével is igen sok bajunk volt. Pedig a politikai munkára igen nagy szükség volna, mert hozzám is olyan kérdésekkel jönnek emberek, hogy mondjam még igaz-e az, hogy az állam a tsz jövedelmének 2/J-ad részét elviszi és csak a többit osszák ki a tsz tagok között. Mi kevesen voltunk párttagok, még a párttitkár sem függetlenített, pedig helyes volna függetleníteni. Az egri és felnémeti viszálykodással kapcsolatban; szerintem ez nem viszálykodás, hanem emberi gyengeség. Ennek a tsz-nek már meg volt a magja, a kertészetben ki volt képezve egy munkacsapat, az állattenyésztésnél ki volt alakulva a munkacsapat. -Ezeket az embereket nem lehetett leváltani az átszervezésnél. 1962.-ben már lehetőség lesz arra, hogy egriek is kerüljenek a kertészetbe. 1962.-ben már ugy politikailag, mint gazdaságilag is jobban megszilárdul a tsz. Ez az év csak iskola volt, jövőre már az emberek is jobban beleszoknak a közös munkába. Kiss Gábor Én a beszámolót elfogadásra javaslom, bár kissé hiányos. Pl. hiányzik belőle többek között a tömegszervezetekkel való kapcsolat is.