MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1961. február. 15.

82. ő. e. (3. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1961. II. 15. - Napirend: - 1. Jelentés a normarendezés tapasztalatairól. - 2. A pártoktatás beindulásának tapasztalatai. - 3. Jelentés a Kossuth Kiadó városban végzett munkájáról és az alapszervezetek terjesztő munkájáról. - 4. Különfélék: Semperger Ferenc párttagságának törlése.

Egyetértek ásókkal akik azt mondják, - a jelentésben is berui~ van és én magam is tapasztaltam - hogy van.bizonyos értetlenség. Nem eléggé értik azt, hogy a normákat ugy ícell rendezni

? hogy a dolgozók átlagkeresete ne csökkenjen. Olyan munkafelteteleket kell teremteni, hogy a dolgozók zöme a loo' %-ot teljesiteni tudj Vagy ha figyelembevesszűk, hogy a Finomszerelvénygyárban 13o fo-os volt az átlag teljesítés és ÍJ %-os normaszoritást ter veznek azt látjuk, hogy tul nagy rátartással dolgoznak. Itt már van olyan üzemrész^, ahol rendezték a normát és már most llo %-nal tartanak a teljesítésekkel. Tapasztalunk olyan jelenségeket, hogy a vezetők, elsősorban az üzemrészek vezetői azt mondják, hogy túlságosan megszorították . a normát, mert 60 embernél rendezték, 2-3 hét eltelt ós o-lo ember nem tudja teljesiteni loo %-ra a.tervet. A.leggyengébb munkáshoz szabva akarják a normákat feszíteni, Nem a rosszhoz kell igazodni. Természetes, hogy akik rendetlenek, fegyelmezet-" lenek nem tudják teljesiteni. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a dolgozók átlagkoresete.csökken, hanem az egynéhány lógós ember keresete fog csökkenni. A dolgozók ezt.meg is értik, és helyesli ha megmagyarázzák nekik, csak az a baj, hogy nem magj/arázzák. Ez is azt mutatja, hogy van bizonyos értetlenség egyes funkciónárjisok, sőt a párttitkároknál is. Nem értik eléggé, hogy a normarendezés fő célja a termelékenység növelése. Azt látják, hogy a normarendezés célja a bércsökkentés Az a célja, hogy ugy megszervezni a munkát, ugy kihasználni a munkaidót, hogy ugyan abban az időben, ugyan azért a pénzért több terméket adjon a munkás. Azzal is egyetértek, amit Karkusz elvtárs mondott, hogy egyes üzemeinkben általában akarnak normátrendezni. Általában a gépi főidők szorosak, a mellék idők lazák. Nem lehet általában normát rendezni,, a mellék időket kell szoritani. A másik probléma, hogy figyelembeveszik a túlteljesítéseket, de nem veszik figyelembe, hogy a tulteljesitések mellett van jelentős, időkiesés. Pl. a Finomszerelvénygyárban 3o %-os volt az átlagos üulteljesités, ugyanakkor volt egy csomó idő kiesés is, s itt ugy kellene rendezni a normát, hogy legalább 93. %-ra kerül jön, még akkor is van rátartás, mert ennél is több volt a kieső idő. A munkanap fényképesós pl. kimutatja, hogy 6o-7o %-ra, volt a munkaidő kihasználva. Ezt a. kieső időt a normarendezésnél nem veszik figyelembe, igy 3-6 hónap múlva megint ott tartunk, ahol az ősszel, s nem hozza meg a várt eredményt. Biztositani kell azt,, hogy bizonyos stabilitást férjenek el a normák. Vannak, ilyen jelenségek, s véleményem szerint hibája a jelentésnek, hogy ezekről nem beszél. Az is igaz, amiről a Furucz elvtárs beszélt, hogy nem látják azt sem eléggé,az üzemek vezetői, hogy ennek a norma rendezésnek egyik fő célja, hogy szaporodjék a műszaki normák %-os.aránya. A Bervában pl. 7-3 %-os volt a műszaki norma. A normaszoritás azt kell hogy eredményezze, hogy szaporodjon ennek a száma.