MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1961. január. 7.

80. ő. e. (3. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1961. I. 7. - Napirend: - 1. Eger város mezőgazdaságának szocialista átszervezése. - 2. Jelentés az üzemi pártszervezetek agitációs munkájáról. - 3. Jelentés az éves terv teljesítésének várható alakulásáról, és az 1961. évi termelésre való felkészülésről. - 4. Munkaterv az 1961. I. negyedévére. - 5. Különfélék: Bóta Bernát párttitkár felmentése (Balázs Ignác Mgtsz); Komlósi Jánosné lemondása párttagságáról; özv. Pálinkás Lászlóné pártból való kilépése; az I. számú KISZ-szervezet megszüntetése.

t A szeptemberi határosat megvitatása és annak alapján hozott intézkedésele beinditása óta komoly javulás tapasztalható a munkaszervezést illetően is.' Az ezzel kapcsolatos pártnapokon termelési tanácskosésokon történt megbeszélések, a vállalatok vezetői részéről az ütemek zömében nagyon világos• ké£et mutattak az üzemeben a termeléssel kapcsolatos kérdésekről. A dolgozók most világosabban látják, hol, mi a hiba, és az őszint szó sokat segitett azon, hogy az emberek;a munkát no csak sajó.t pillanatnyi anyagi szempontjukból nézzék, hanem a népgazdaság összefüggéseiben. Az a tapasztalat, hogy a dolgozók zöme az üzemeiében ismeri, hogy mi az, ami az üzem tervéből az ő részletül? esik, de még több'dolgozó tudja azt, hogy őrá az egyes emberre mi esik konkrétan^ A párt és a gazolás ági vezetők egyre inleább azt a módszert válasszák^ hogy a feladatok megoldása érdekében a dolgozókat világosan tájékoztatják a feladatokról és kérik azok segitségét. Azonban emellett alkalmazzák a fegyelmi felelősségre vonást is. Főhely üzemiéi túlságosan is, mint pl. az Akövnél ,ós a Hajtómügyárnál. Ez viszont azt mutatja ezeknél az üzemeknél hogy bizonyos mértékbeli a .politikai nevelő munkát is ezzel igyekeznek helyettesíteni, ill. pótolni. De'kisebb mértékben a többi prállalatoknál is van ilyen jelenség. Igen sokat jelent a dolgozók nevelése szempontjából a társadalmi bíróságok tevékenysége' egyes üzemekben, pl. az Akövnél és a Megyovillnél. A hiba az, hogy ez a módszer nem akar elterjedni az üzemekben. Az üzemek többségében igen komoly számba menő újítások vannak, ami azt mutatja, hogy a politikai nevelő munka igyekszik azt elérni, hogy a termelékenység növekedését egyre inkább a műszáléi színvonal emelkedésével érjék el, ne pedig uj .munkások felvételév Az ^Émásznél .pl. 98 újítást oxítak be 196o~ban, ebből elfogadtak idáig 46-ot, bevezettek 29-ot. A Dohánygyárban 45 újítást adtak be, elfogadtak 21-et, bevezettek 18-at. Ennek utókalkuláció népgazdasági eredménye 1.161 ezer Ft. Amelyből kifizettek 4J.4oo Ft-ot ós 15oo Ft. közreműködési dijat. A Borforgalmi V-nál pl. csőrendszert építettek végig a pincében, amelyen a *. bort továbbítják és ez igen sok idő megtakarítást eredményez, A Közúti üzemi V-nál 196o. beadtak 36 újítást,'elfogadtak • 26-ot, bevezettek 22-őt. Gazdasági eredménye 1.58o ezer Ft. De igy lehetne sorolni a többi üzemeket is. Az igaz, hogy ezeket az újítókat az is hajtja, hogy ők is kapnak érte dijat, azonban, amikor beszéltünk velük erről a részéről, csak ha kérdeztük ölekor beszéltele, mind arról beszélt, hogy milyen probléma volt a termeléssel és gondolkodott najta, hogyan lehetne azt jobban'megoldani• A termelés hasznosabbá, könyebbé tétele sarkalta őket elsősorban. Az üzemek egy részében az újításokat és uj gépeket át is vezették a normákon, s ezt a dolgozók meg is értették..Mindez azt mutatja, hogy a dolgozók mostmár kezdik megérteni

? hogy a meglévő kapacitás leihasználása mellett a sa.jáeb belső erőforrások és lehetőségek felhasználása igen fontos a népgazdaság és az üzem szempontjából is. Üzemelnie zöme patronál termelőszövetkezeti községeket. 'Az üzemekben már a dolgozók között is olyan testvéri hangulatú viszony alakult ki a patronált termelőszövetkezetek iránt.