MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1960. október. 28.

75. ő. e. (2. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1960. X. 28. - Napirend: - 1. Jelentés a hajtóműgyár tervteljesítéséről. - 2. Információs jelentés az őszi mezőgazdasági munkák helyzetéről. - 3. November 7-e megünneplésének terve. - 4. Különfélék: Szeredi Lajos pártból való kizárása.

Gátlója a helyes munkaszervezés kialakításának az a munkakörülmény igy; hogy egy-egy dikkféleséget csak egy időszakban gyárt a válla-, lat. Később azt átprofilirozzák más vállalathoz, majd egy fél év, után újra visszakerül,, gyártásra, amely végeredményben azzal jár, hogy újra uj műszaki problémákat vet fel a gyártás, amely megoldása igen sok időt íesz igénybe. Jelenleg is arról van szó, hogy az autóalkatrész gyártását át kell adni má.s vállalatnak, ónnak ellenére; hogy a megfelelő felkészültsége erre ennek a vállalatnak megvan. A IV. n. év gyártási p_ro gramm ját megvizsgálva látható, hogy a hajtáselosztó'gyártásánál-hasonló problémák jelentkeznek, mint a II. és III. n. évben volt. Hiszen 33o db. hajtáselosztóhoa' szükséges alkatrészek jelenleg sincsenek még legyártva. A vállalat az elmúlt időszakban jelentős mennyiségű uj gépet kapott amelyre alapozni lehetne a vállalat-tervteljesitásét, azonban ezek a gépek kihasználatlanul állnak. Pl. Két bordaköszörügép, furatköszörü gép, fogazógép, melyeknél egyébként országos szinten szűk kapacitás jelentkezik. Ha ezekre a gépekre a kapacitásnak megfelelően tervszám lett volna kiadva a vállalat tervtoljesitése az elmúlt három negyed év alatt jóval szebb képet mutatna. A termelést gátló körülmények mellett jelentkezik,a közbeeső MEO ellenőrzés hiánya miatt számos nehézség, amely a selejt növekedésben mutatkozik. Az I; n. évben a munkaselejt értéke 70 000 Ft. Ili 11'. évben ISA- 000 " III. n. évben , 73 000 " Véleményünk szerint a végátvétel jelenlegi formája mellett, ha megfelelő körülményeket biztosítanak a gyártásközi ellenérzésnsfc ez a selejt érték lényegesen csökkenae. A vállalatnál elfekvő bizonylatok alapján megállapítható, hogy intézkedéseket tettek a selejt károk megtérítésére, azonban ezek a megtérítések teljes kárt nem fedezik, mivel a dolgozók a munkakörülményeik alapján 15 %-nál több selejtkár megtérítésére nem kötelezhetők, igy a selejtkár egy része nem térül meg a vállalatnak. . A tervteljesitós lemaradása, valamint a selejtes gyártmányok kiküszöbölésében jelentős összefüggés van a jelenleg meglévő bérezési fomáJknak, amely végeredményben azt'rögziti, ha a dolgozó selejtmentesen gyárt, minőségi prémiumot kap. Ha a tervét nem telje siti személyi órabérének 80 %-a biztosított bérként kerül kifizetésre. Igy, ha nem teljesiti a tervét, azonban a minőségnek megfelelően gyártja le az alkatrészeket a 80 %-os bér, valamint a pré-*mium összege többet tesz lei, mintha loo %-ban teljesitené tervét. Ezért javasolja a brigád ezen bérezési formák felülvizsgálását a vállalatnál.