MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1960. október. 28.

75. ő. e. (2. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1960. X. 28. - Napirend: - 1. Jelentés a hajtóműgyár tervteljesítéséről. - 2. Információs jelentés az őszi mezőgazdasági munkák helyzetéről. - 3. November 7-e megünneplésének terve. - 4. Különfélék: Szeredi Lajos pártból való kizárása.

Hozzászóltak az I. napirendhez; Takács elvtárs; Azt javaslom, Hogy a jövőben ilyen jelentést a Párt Végrehajtó Bizottság ne fogadjon el. Különösen a PB. szeptember 2o-i határozata után nem lett volna szabad ezt a jelentést elfogadni. • Nem mutatja be a jelentés a VB-nek azt a helyzetet, ami a telepen van, s igy nem tudnak az elvtársak intézkedéseket tenni, s megfelelő határozatokat hozni. A feltett kérdésekből is kitűnik, hogy a beszámoló nem adta meg a választ azokra a problémákra, amelyek szükségszerűen jelentkeznek a VB. ülésen. Ha az egri telep jelenlegi problémáját akarjuk vizsgálni, célszerű a Politikai 3izottság szeptember 2o-i határozata szellemében vizsgálni a helyzetet. Felmerült a gyártelep áteresztő képessége, kapacitása és terve milyen összhangban van egymással. Ha ezt a kérdést vizsgáljuk kapcsolódni kell a 2o-i határozathoz,amely felveti a termelő helyek feltárt és fel nem tárt tartalékainak kérdését. Nem volna helyes dolog ugy tárgyalni az áteresztő képesség kérdését, ha nem vennénk figyelembe a feltárt és felnem tárt tartalékok helyzetét. Azt mondja a gazdaságvezetés, hogy. nem áll összhangban az egri telephely áteresztő képessége és terve. Igaza van látszólagosan, de nem biztos, hogy abszolúte igaza van. Az átlagos munkanaphossz 6,5 óra. A többi időt betegség, szabadság, igazolatlan hiányzás, vagy más mulasztással töltik a dolgozók, nincsenek bent a gyár területén. A 6,5 órán belül - ezt töltik a dolgozók a vállalat területén - több ipari vállalatnál 25-3o %-os veszteségi időt adnak. Ez azt jelenti, hogy több mint 2 óra a veszteségi idő, amikor a dolgozó nem termel, hanem mást csinál. PJL. köszörüli- a szerszámot, elmegy anyagért, vagy saját hibájából, el megy beszélgetni, tehát nem olyan tevékenységet folytat, amelynek eredménye közvetlen termeivény. Marad 4- és fél óra /ezek elnagyolt értékek/ amelyéi számolhatunk rendelkezésünkre áll mint olyan idő, amelyből direkt terv lesz, olyan ami az árualapot növeli. S ha vizsgáljuk ennek a 4- ás fél, 5 órának az értókét, ebben is olyan kapacitás csökkentő jelenségek vannak, mint a garanciális javítás.Leköti a gépparkot, de nem lesz belőle árualap.-Ez is csökkenti még a fenti időt. Ennek eredményeképpen alakult ki az a helyzet, amire szükségünk van, hogy tudjuk mennyi munkaóra az, amiből ténylegesen árualapot létrehozó termelésre szájaithatunk. Ezek az általam felsorolt dolgok a vállalat szervezettségével, másrészt a műszaki tevékenységével függ össze. Egyetértek azokkal az elvtársakkal, akik azt feszegették, hogy az uj gépek beállitásá milyen mennyiségű, 111. kapacitás bővítési eredményeket hozott, hol csapódik le ennek az eredménye. Ez a dolgozóknál érződik, annyival kevesebbet kell dolgoznia, amennyivel korszerűbb gépekkel rendelkezik a vállalát. Meg van adva a termelésben az abizonyos plafon, és azt az uj korszerű gépekkel hamar elérik,^ és utánna nem dolgoznak, mert "ugy sem érdemes." Ez aztán az eredményezi, hogy soká fizessük vissza a népgazdaságnak a gépek árát.