MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1960. május. 6.

65. ő. e. (2. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1960. V. 6. - Napirend: - 1. Jelentés az egri városi művelődési ház téli munkájáról és a további feladatokról. - 2. Jelentés a Pedagógiai Főiskola párt- és KISZ-szervezetének a kollégiumi nevelés terén végzett munkájáról.

te, lerombolta azokat az eredményeket, amelyeket bosszú évek alatt elértünk. Meglazult a fegyelem, a házirend betartásáról egyesek hallani sem akartak. Az autonómia és diákönkormányzat elveinek ellenforradalmi értelmezése káoszt, zűrzavart idézett elő egyes hallgatók férjében, s ez negative éreztette hatásét nemcsak a rend, e tisztaság, takarékosság, fegyelem lazulása terén, hanem fokozta ez ideológiai zűrzavart, s némi erkölcsi lazulást is eredményezett. Ezekután világos, hogy az ellenforradalmat követő időkben a zűrzavar felszámolásé, cz ellenforradalom előtti fejlettségi színvonal Újbóli elérése volt az alapvető feladatunk. S Örvendetesen, általunk sem hitt gyors ütemben sikerült ezt a feladatot már az 1957/58-as tanév első félévében megoldanunk. Ezt a feladatot csakis a főiskola párt- és KISZ-szervezetének, a főiskola igazgatóságánok és tanári karának segítségével tudtuk viszonylag gyorsan megoldani. Elért eredményeinkre támaszkodva az 1957/58-as tanév második felében ujabb lépéseket tettünk előre. Nem elégedtünk meg már a házirend pontos betartásával, hanem politikai, világnézeti nevelői feladatokat állitottunk előtérbe, s arra törekedtünk, hogy s helyes, jó kezdeményezéseket felkarolva kibontakoztassuk s hallgatók öntevékenységét. Megkezdődtek a szobadiszitési akciók, a szobák közötti tisztasági versenyek, rendszeres előadások szervezése a diákotthonokban, ennek alapján a szobákban sokszor éjfélekig tartó politikai, ideológiai viták, a sajtó-megrendelési kampány, a bentlakó KISZ- és párttagok példáját követve a kritika és önkritika szellemének kifejlesztése. Mindezek alapján elértük, hogy már az 1957/58-as tanév második félévének végére a hallgatók maguk Ítélték el és vonták felelősségre a szobán belül, vagy ha ez nem használt, az egész kollektive előtt a rend- és fegyelembontókat. Az 1958/59-es tanévet a fentiekre támaszkodva ennek a feladatnak kitűzésével kezdtük meg, hogy a kollégiummá való átalakitás anyagi feltételeit is megteremtve végrehajtjuk diákotthonaink kollégiummá való étalakitását. Ehhez e fentieken kivül az is alapul szolgált, hogy ez előző tanév végén a már-már felhígult és meglazult KISZ-szervezetet, főleg annak vezetését sikerült megszilárdítani. Figyelembevéve e KISZ első országos konferenciájának útmutatásait, - hogy ti. diákotthonainkat a KISZ-munka bázisává kell tenni, - a KISZ-szel kidolgoztuk ennek a programnak feltételeit és módszereit. Megállapodtunk abban is a KISZ-szel, hogy az elmúlt évek hiányosságaiból tanulva, - amikor is a diákotthonokban csak azok lehettek vezető funkcióban, akik sz intézményen belül semmire sem voltsk használhatók, - a legjobb ifjúsági vezetőket biztuk meg a diákotthoni feladatokkal. Az az elhatározásunk pedig, hogy minden hallgató végezzen társadalmi munkát, a hallgatók 7Tsöprő többségének nagy tetszésével találkozott. A Kollégiumi Bizottság kidolgozta a diákotthoni szervezeti szabályzatot. A kollégiumi nevelés lényegét a huzamos ideig közvetlenül együttélő hsllgatóknsk szervezett, öntevékeny közösségé formálásában jelölte meg és kiemelte,hogy rz állami irányítással párhuzamosan a kollégiumok belső életének megszervezésében, a kollégiumok közösségi életének, formájának és térte"* mának kialakitésábsn döntő szerepet kell biztositeni a KISZ-nek. A Szervezeti Szabályzat elsősorban az akkori anyagi lehetőségekre épült és foglalkozott a diákotthonok szervezetének, működésének, irányi cm sának~és ellenőrzésének, továbbá ez ott folyó politikai.nevelő,tanulmányi, kulturális és sportmunka szervezésének főbb kérdéseivel. Minden héten egy estet kötelező diákotthoni estnek nyilvánítottunk. A diák-