MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1960. április. 8.
63. ő. e. (2. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1960. IV. 8. - Napirend: - 1. Jelentés a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny, valamint a szocialista brigádmozgalom helyzetéről. - 2. Tájékozató jelentés a téli légoltalmi oktatás tapasztalatairól és a légoltalom helyzetéről. - 3. Különfélék: a Hazafias Népfront Eger Városi Bizottságának tagjai; Báder Miklós kéthetes pártiskolára küldése.
Eger, l%o, április 5« Jelentés a kongresszusi ás felszabadulási munkaverseny tapasztalatairól és a szocialista brigádmozgalom helyzetéről. I. A kongresszusi verseny eredményei, tapasztalatai. A Központi Bizottság 1959* márciusi határozata nyomán városunk területén lévő valamennyi üzemnél és vállalatnál megszervezték a kongresszusi versenyt. A verseny szervezése az első időkben majd nem a második negyed év végéig sok huza-vonán ment keresztül. Nehézkesen indult, A probléma elsősorbon az volt, hogy a legtöbb üzemnél nem beszélték meg; a,dolgozókkal megfelelően a verseny lányegét, célkitűzéseit. Általában az volt a jellemző, hogy a vezetők kidolgozták ugyan a verseny'feltételeit, de ezt már a kidolgozás során meg kellett volna beszélni a dolgozók kai, azok véleményeit, észreveteleit is rögziteni kellett volna. Az általános tapasztalat az volt, hogy legjobb esetbon a pártszervezet taggyűlésén vitatták meg a verseny szempontjait. Később tértek rá, hogy termelési tanácskozásokon is megvitatták' és a gyakorlatban itt csatlakoztak a aolgozók a versenyhez, ezután lett vállalás. A felajánlásokon is tükröződött, hogy nem mérték fel alaposan a lehetőségeke t,' a dolgozók kezdeményezését -kihagytak a számításból, a vállalások sokhelyütt' óvatosak voltak. A kongresszusi verseny a második félévtől lett ütemesebb, lendületesebb. A dolgozók köztudatába kiment, hogy miről van szó é»s megfelelő lendületet kapott a verseny. A verseny szervezésével es tudatosításával elsősorban a pártszervezetek és hely éhként a Kisz bevonáséval foglalkoztak. A szakszervezetek általában az egész verseny során nem tudtak élére állni 0 verseny szervezésének, tudatosításának. A hiba az volt, hogy a pártszervezetek sem törekedtek megfelelően, hogy bevonják a szakszervezeteket, 111. aktivizálják. Itt jegyezzük meg, hogy a szakszervezetek területi bizottsága s*em foglalkozott megfelelően a verseny problémáival. Nem mozgósították az üzemi szakszervezeteket erre. Mint már emiitettük a kongresszusi verseny a második félév során vette fel a nagyobb lendületet. Igazolódott az, hogy számos helyen óvatosak voltak a verseny szervezése során. A III. n, évben már több üzem teljesítette eredeti vállalását és utánno pótvállal ásókat tettek. Ilyen volt pl, a Dohánygyár, a Téglagyári ES, A Kongresszusi verseny során fogyatékosság volt, hogy. több üzemben a mennyiségre törekedtek. Háttérbe szorult.a minőség, t o termelékenység, az önköltség, 0 technikai színvonal emelése, az ujitó mozgalom felkarolása, helyenként a verseny célkitűzéseinek eléréséhez indokolatlanul sok túlórát használtok fel. . : ; • . • MSZMP, %er Városi Végrehajtó Bizottsága. .
