MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1960. január. 15.
57. ő. e. (2. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1960. I. 15. - Napirend: - 1. Jelentés a tsz zárszámadások tapasztalatairól, az 1960. évi tervekről. - 2. Eger Város Tanácsának jelentése az általános iskolák oktató, nevelő munkájáról, a párt művelődéspolitikai irányelvei végrehajtásának tapasztalatairól. - 3. A VII. kongresszus határozatainak végrehajtásából adódó legidőszerűbb feladatok megvalósítása.
Javaslom a Végrehajtó Bizottságnak, hogy a határozati javaslatokat fogadja el, azzal a kiegészítéssel, amitxJ^apraE±xs±x±ácCT Mikus elvtárs mondott, hogy a félévi osztályzatok elkészülte után hivjuk össze a kommunista szülőket, beszélgessünk az eredményekről és talán érdemes lenne a félévi bizonyítványok elkészülte után tájékoztató jelentést hozni a VB elé. Itt ugyan megtárgyaltuk a problémákat, de ami az osztályzatokkal kapcsolatos nem tudtuk megbeszélni, mert nincs kész. Az viszont fontos volna, hogy a VB. lássa, hogy a munkás, paraszt tanulók, milyen tanulmányi eredményeket értek el. Pontosnak tartom, azt, amit a Dargai elvtárs mondott, hogy javulás van az eszmei és politikai nevelés terén. Ezt elhiszem. Azonban az a véleményem, hogy a tanári kar nevelő munkájában ez nem mutatkozik eléggé. Arra kellene törekedni, hogy az eszmei és politikai egység olyan eredményeket hozzon, hogy a nevelők oktétó nevelő munkája javuljon meg. Elmondja Dargai elvtárs azt is, hogy az órákon a politikai következtetések levonása nincs meg. Sok dolog azt mutatja, hogy az eszmei, politikai egység még a másik oldalon van meg, rossz irányban. Ez lenne az általános iskolai pártszervezet leg fontosabb feladata, s ezt kellene kidolgozni a Városi Tanácsnak. A pedagógusok eszmei és politikai egysége a maratizmus talaján jöjjön létre és ez tükröződjön az oktató nevelő munkájukban is. A másik dolog amire fel szeretném hivni a figyelmet, az, hogy Dargai elvtárs mondja, hogy az igazgatók rendszeresen látogatják az órákat, ismerik a nevelők munkáját. Azt kellene elérni véleményem szerint, hogy az aigazgató az oktatásnak legyen elsősorban gazdába. Az igazgatók még nagyreszt adminisztrátorok, gazdasági dolgok után szaladgálnak elsősorban, és csak tizedsorban jön az oktatás irányítása. El kell érni, hogy az igazgatók gazdáivá valljanak az oktatásnak. Az a tapasztalat, hog,? a nevelők ledarálják az anyagot, ami kötelezően elő van irva — ugy mint a gyerekek a leckét - s semmi több. Az igazgatók nem vesznek annyi fáradságot, hogy megnézzék mi folyik az órákon. Tudomásul veszik, hogy a pedagógus bent van az órán csengetéstől-csengetésig, de hogy a ket szünet között mi történik, nem ellenőrzik. A jelentésben az van, hogy a munkás és paraszt gyerekek nem túlságosan törekszenek a továbbtanulásra. Volt tavaly olyan tapasztalat, Egerben, de a megyében is, ho^y azokat a munkás paraszt fiatalokat, akik jelentkeztek továbbtanulásra elküldték gimnáziumba, és a kispolgárok gyerekeit küldték a technikumokba. Már most ugy kell gondoskodni az év évégéről, hogy a munkás paraszt gyerekek mehessenek a technikumokra, főiskolákra, hogy tudjon profitálni belőle az ország Nagyon alaposan meg kell nézni, azeknak a bizottságoknak az összetételét is 9 ,akik a kiválogatást végzik. Nem akarok sokat beszélni a szülői munkaközösségek munkájáról. Ott voltak az elvtársak, ismerik, a feladatokat. Nagyon tartsuk szívügyünknek az iskola és a pedagógusokat a pedagógusok és a szülők munkájának összehangolását, és a szülők politikai nevelését. A szülők iskolájával el kell érnünk, hogy a szülők is jussanak előbbre világnézeti és pedagógiai téren. Dargai elvtárs beszélt arról, hogy a korrepetálás sok iskolában helyiség miatt nincs megoldva. Helyiséget adni sajnos nem tudunk, meg kellene gondolni nem e lehetne ezt megcsinálni az uttörőházban.
