MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1959. március. 13.
37. ő. e. (1. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1959. III. 13. - Napirend: - 1. Eger üzemeinek telepítési helyzete. Javaslat helykijelölésre. - 2. Jelentés a munkásőrség egri századának helyzetéről. - 3. Különfélék: munkásőr- és tagfelvételek.
í§I§§i^í_ö§Iik£|elöLésre• A mult század második felének kapitalista föllendülésébe igar csak ki sínért ék ben kapcsolódott be* A vasúti fővonal is elkerülte as alig iparosodó várost, s az egyre idejét raultabu feudalizmus -és helyi sajátosságként a klerikalizmus is - nvomasztó teherként hehezedett rsé. így nem csoda, hogy a szásadforaulő alkalmával is még alig volt valamire-valő ipari vállalatunk: a Dohánygyár-, a kicsi Lakatos-és Lemezárugyár-, téglagáyr és g'smalom-, ezen tulmezően pedig csak a kézműipar szolgélt a helyi szükségletek kielégítésére. A helyzet a következő évtizedekben sem változott-, nem véletlen tohát , hogy Szabó Zoltán: "Cifra nyomorúság" cima as 193o-as évek vége felé megjelent érdekes könyvében iigert még mindig mint " jov'tlen kisvárost' 1 emleget " kicsiny 1 ehet'ségékkel"«••• • Ám a felszabadulás gyorsan megdöntötte a város addigi alvó, tesped* életét, és ezzel együtt az ipar itteni elmaradottságát is* Móhány évvel később egyre-másra alakulnak az állami ipar-vállalat ok, üzemek vagy bővülnek a régebbi gyárak-, ma már-Jfca nem is mondjuk, hogy Kger heháziparral rendelkezne, vagy döntően ipari várs - de nem szorul bizonyításra, hogy az ipar jelentősége falaink között megsokszorozódott • bármennyire is örvendetes azofean as ipaxisodás gyors fejlődése, nem tagadhatjuk, hogy ennek a hirtelen elótörésnek nibái is voltak,és még ma is komoly nehézségei vannak. Aselmult évek fr «ly talán szealelete kö vetke ztébe n számos megdö b-nx^en rossz telepítés tör^ lént /TBTfft^pl. az akkorj " Ki r óná* - ma^ Park" szálló - földszintjén üveggyár"* kialakítása: ugyanids a szerencsétlen " Tefu"- Xelepltes T~ A^inoipechan iica ft ViLI ^lai: hunná és zalas üze melnek a belvárosba helyezése, stj bfitamal ynak H következmén yeit még ma Is ^llg Tudt uk csökkent enl_ *_ .De ui | m ostala kuló gyá r aink, üzemeink elhelyezése sem könnyű feladat* innék tobb~oka is van* Így els'sorcan a városkörnyék domborzati hely-^ sete-: üigsr egy horszan elnyúló völgyben fekszik, két oldalt hirtelen emelkedő dombokkal, - esekre pedig ipartelepeket helyezni már csak sz llltásl, kóslsksdési, viz-bistOFitési, stb. okokból sem lehet* Marad tehát az iparésitás sz mára a már eadig is nem-kivánatos hosszúságúra, elnyúlt v-'ros északi és déli peremén a szabad területek igénybevétele, mint egyetlen leh-t'ség* I)e a várostól északra klnr'lkoző megoldás er'sen csökkent értékű azért, mert ezek a helyek minden vasútállomástól mesrze esnek-, és mert ügsr uralkodó szél járása északnyugati lévén, a várostól északra bűzös, füstös üzemek közegészségügyi okokból sem lennének engedélyezhetek* /Mem beszélve arról, hogy felnémet közigazgutási határa eddig a xelnémeti uti vámházlft, illetve a Malom utcai házak kertjéig ért, tehát az itteni területekkel nem renaelkeztunk*/ A fentiekbe n előadott okok miatt komolyab t^i^p-ttiSa "dijára c saT'Tr^yirgy dé li r£j&& ,- kb a »t. jJBSSBtti iMt+Jé - j hft «j~ám< tcigha . _iTér~ által?!noa vároarendezéal terve is - unelyet <*Z TpitésügylTTfiinisstírium készíthetett az összes szakszervek vebonásával - kimondja, hogy ujabb gyárak, üzemek, csak az említett déli
