MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1959. január. 30.

35. ő. e. (1. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1959. I. 30. - Napirend: - 1. Jelentés a vendéglátóipari vállalat munkájáról. - 2. Különfélék: Juhász István, Juhász Ernő, Kun Zoltán, Bagi András és Orosz Mihály ügye; Simon Sándor felvétele a munkásőrségbe; tagfelvételek.

Hangok hallatszanak az OTP. Jelenlegi helyéről való kiköltözésről, mely szoros ö sszef üggésbcn van a Textilnagykcr. "Ul-lat raktárának a fő utcáról valu 'thelyezé r.'vol, A

z OTP. Jelenlegi helyén zenés presszó nyitásra lenne esetleg lehetőség, ^ger Város *ő utcája megérdcmolne egy olyan rondozúst, melynek során az ipari vállalatok pld, ir gépjavító részleg és raktárak helyébe modern, a jelöni egi kö veti emé nyéknek megfelelő kirakatokkal és azérakozó helyek nyílhatnának. A vállalat pártszervezetének 32 tagja ás l tagjelöltje van. A tagság elhelyezkedése, a vállalat szé

4 tagol tt-ág-'t, figyelembe véve, a 32 párttag közül 10 a központban, a többi a hált zatban van. A vezet "s^g összetétele ilyen szempontból 3, a központból 2 pedig a hálózatból er 1 ki. A vállalat pártszervezetének az ell enf orradalpm atáni aj jászervczése során igen sok nehézséggel kellett megküzdeni, * pártszervezet belső életében rendkívül sulyoe nehézséget okozót* az elvtársak ogymás közötti személyeskedései amelyek 1 egtöbbnyire Molnár Vszlóná személye körül forogtak, Af lö57, júniusában megvái osztott uJ vezetőségnek komoly erőfeszítésébe került ezeknek a személyeskedésekének, valamint az ezzel kapcsolatos hibáknak a felszámolása. Az egymás ügyével való foglalkozás vonaláréi sikoriilt a párt.szervezet figyelmét a vállalat termelési és értékes! tési, valamint a vállalat .gazdálkodási, irányába terelni. A taggyűlések napirendjei majdnem teljéi egészébon ezokkol a kérdésekkel foglalkozó**, és az ezen a táron mutatkozó hibák és hiányosságok kiküszöbölése érdekében több határozatot hoztunk. Ezeknek a hat*rozsoknak Jelentós részét sikerült végrehajtanunk, melynek következtében komolyabb eredményt értiink el az önköltség ősökként é se területén, valamint az egy főre eső értékesítési, illetve termelékenység no veié ss tekintetében. Taggyűléseinket másfél havonként és ezt megelőzően vezetőségi üléseinket rendszeresen megtartjuk. A vezet"eégi ülésakan a titkár táJékoz*atja a vezetőség tagjait a két" vezet "régi üléz közötti időszakban, kisebb ügyekbon tett intézkedésekről, ^ontosabb kérdésekben személyzeti ügyek stb. a vezetőrég hozzájárulás-t kéri. A veztt( ségi üléseken szoktuk nBgbeszélni, illetve jóváhagyni a taggyűlés beszámoló anyagát, ia. így gondoljuk, hogy ennek alapján a vezetőség irányíts és szervező munkája kollektív. Vezetőségi üléseken és taggyűléseken napirendre szoktuk tűzni a vállalat szakszervezeti bizottsága tevékenyedgát, munkáját különösen abból a szempontból, hogy a vezetőm égbe a íévő kommuni sták hogyan tevékenykednek, végrehajtott-fc-e a taggyűléseken, vagy vezetőségi üléseken hozott határozatokat, A szakszervezeti bizottsággal val< foglalkozásunk különösen akkor aktív, araikor a szakszervezet előtte, illetve a pártszervezet e^'t* -t^en komoly termelési, 111 ;tve politkai feladat előtt áll, Erre mu*at az a tény is, hogy a legutvbbi tanácstag és képviselő választások politikai munkájában igen komoly létsaámial tudtuk okot bevonni. A szakszervezet részéről 32 fő vett részt, állandó agltáolós munkában a választások elők^szitésébai szakszervezeti bizottság Vezetőségi Ülésein a vezetőség valamelvik tag ja minden esetben részt vesz, egyébként a szakszervezeti blzo ttság elnöki a pártvezotőség tagja. A szakszervezet bizottság tevékanysé mi 1958. februári újra választása óta jolentőeen megélénkült. *rre az újra válása ftataVft azért volt szükség, mart. a szaksz rvezet tulajdonképpen egyáltalán nem tevékenykedőt* sa vezetőség is csak papíron volt meg, A tevékenysége csupán abban nyilvánult meg, hogy az utanási kedvezményeket, valamin* a felmerült tul^r'kat igazolja, illetve al'ir-'saal lássák el.