MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1958. április. 25.
18. ő. e. (1. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1958. IV. 25. - Napirend: - 1. Jelentés a finommechanikai vállalat pártszervezetének munkájáról. - 2. Jelentés a pártszervezetek agitációs munkájáról. - 3. Második negyedéves munkaterv. - 4. Különfélék: Kristóf László tanácselnök-helyettesnek, Csécs István a munkásőrség fegyelmi bizottságába elfogadva; Szkálasi Gyula pártból való kizárása; Tóth Lajos tagfelvétele; javaslat a munkásőrségbe és a pártba.
M5ZMP. Eger Városi Végrehajtó Bizottsága, Eger, 1958. április 23. Készült: 14 példányban, Jelentés a pártszervezetek- agitációs munkájáról. A Kommunista Párt politikája a marxizmus-leninizmus alapján épül fel. A marxizmus-leninizmus alapvető kérdéseiből kiindulva az adott ország sajátos helyzetének, lehetőségeinek felmérése alapján hozza meg a párt az ország életére a szocializmus építésével, a más országokkal való együttműködéssel kapcsolatos határozatokat. Ezekben a határozatokban jelentkezik a párt politikája. A párt számára ezek a határozatok és az ezekből adódó feladatok szabják meg a tömegek között végzett politikai munka tartalmát. A^szocializmue felépítésében a párt politikai célkitűzéseinek végrehajtásában a döntő szerep a népé, a naptömegeké, ezért a néptömegek felvilágosítása a párt politikájának helyességéről, a mindennapi meggyőző nevelő munka, a tömegek mozgósítása a párt ás kormány határozatok végrehajtására nagy jelentőségű feladat . A dolgozó tömegek aktivitása mindig olyan mértékben növekedett és növekszik a feladatok végrehajtásában, amilyen mértékben sikerült, illetve sikerül a pártnak a párttagokon keresztül őket ezek helyességéről, fontosságáról meggyőzni. A politikai nevelő, meggyőző munka a párt ás a tömegek közötti kapcsolat egyik legfontosabb módszere, eszköze. Különösen előtérbe kerül a politikai munka olyan időszakban, amikor a párt életSben,politikájában változás következik be. Ilyenkor a párton belül és a párton kívüliek között is van ingadozás, meg nem értés, ellenállás ás ilyenkor különösen fontos a t egekben meglévő helytelen nézetek,követelések- tisztázása, a t párt politikájának céljának megmagyarázása, hogy mennyire . vág ez egybe a tömegek érdekeivel. Az ilyen időszakok jobb' n is ösztönzik, szinte kényszeritik a. párttagságot arra, hogy állandóan magyarázza a párt politikáját, hogy vitatkozzon az emberekkel miközben megismeri azok nézeteit, véleményét, javaslatait is. Ilyen időszak volt nálunk az elleni'orradalom utánni időszak. Az ellenforradalom után közvetlenül a párttagság döntő többsége komoly agitációs mánkat fejtett ki, hiszen leoten-nyómon elméleti, politikai ás gyakorlati problémákkal találkoztak, amelyekre válaszolniuk kellett és ez serkentette őket az emberekkel való vitatkozásra ás azon voltak, hogy minél helyesebben tudjanak válaszolni. Kagv volt a fegyelmezettlenség, a pazarlás, stb. amely szinten állásfoglalásra, fellépésre serkentette őket. ./.
