MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1958. március. 28.
15. ő. e. (1. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1958. III. 28. - Napirend: - 1. Jelentés az üzemi tanácsok munkájáról. - 2. Jelentés a párt- és tömegszervezetek munkájáról. - 3. Különfélék: munkásőrségbe való felvételek; Veiner Jánosné és Becskei Sándor pártból való kizárása; Selmeczi György pártba való visszavétele; párttagjelöltek névsora.
Az ellenforradalom fegyveres leverése után a konszolidálás ideje alatt a. párt munkájából ez a terület kimaradt. Nem folyt sem ateista, sem politikai harc ellenük, sőt még a pártóén belül sem beszéltünk erről a kérdésről. Ezt a helyzetet arra használta;, fel, hogy fokozták propagandájukat és sok embert megszereztek maguknak, melynek eredményeként növekedett a templomba járók száma. A párttagok abból, hogy ebben ez időben sem ateista, sem politikai harc nem fol t rra következtettek többen, hogy mostmár szabad a párttagoknak is templomba járni, családtagjaiknak egyházi rendez vényeken résztvenni. Előfordultak olyan esetek, hogy párttagok vagy azok hozzátartozói, családte gjai tennloniba esküdtok, gyermekeiket megkereszteltettek, hittanra Írattak be. Ezek az elvtársak arra hivatkoznak, hogy a vallás magánügy ás hogy az állam és egyház megegyezett. Azt nem látják, hogy az egyházzal nem a párt egyezett meg ; és hogy a párton belül a vallás nem magán agy. Annak, hogy sem politikai harc, sem ote-jsta propaganda nem folyt van bizonyos - részünkre pozitív eredménye - az, hogy mostmár a papokat nem látják mártíroknak ás azok az emberek, akik azelőtt dacból mentek a templomba t mostmár nem járnak. Tehát nem váltottunk ki a lakosságból odaállást. Komoly nógativ eredménye azonban az, hogy, okik járnék templomba azok viszont csak az ott elhangzottakat hallják, mivel hiányzik az ateista propaganda, A klérus felhasználja munkájában a mi módszereinket is. Pl, a minisztránsok között vándorzászlót tűztek ki ás azt annak adják, aki a legszorgalmasabb, A minisztránsok között szerveztek futballcsapatot is. A feloszlatott szerzetes rendek tagjai a lakosság köreben háziagitációt végez a hittanbeiratkozásokkal kapcsolatban. A hittan beiratkozás az 1956-57-es tanévhez viszonyítva lénye :osen emelkedett. Akkor a tanulóknak 1,7 %-a iratkozott be. Az 1957-58-as tanévben - tanulóknak 9,32 %-a ir-tkozott be. /Megyei átlag 4-8,5 %./ A beiratkozást adminisztr; tiv intézkedés vag;, módszer egy-két eset kivételével nem akadályozta. A tapasztalat az, hogy a beiratkozott gyermekek egy része ne veszi komolyan a hittan tanulást. Különböző képpen elhúzódnak a hittanóra elől, van olyan is, hogy mesének tartják, amit az oktató elmond neki, azonban a szülők kényszeritik őket. Megnyilvánul ez abben is, hogy a hittanóráról sokszor a beiratkozottak 5o %-a is hiányzik. A VIl-es és IX-es. számú iskolában néhány szülő is kérte már a gyermek felmentését a hittan tanulás alól. A középiskolákb'an á beiratkozás idején még nem vélt eldöntve, hogy lesz-e hittanok-tatás és 22-23 £-os v&Lt e beiratkozás. Ennek"ae ' is meg van az c nyoma, hogy sokan, f$Í©g a lányok járnak a templomba, különösen a Szilágyi Erzsébet leánygimnáziumból. A kommunista pedagógusok munkájában egyre inkább előtérbe kerül a tananyagon keresztül történő materialista, természettudományos nevelés. Ez azonban a podagógmsüknak csak a kisebbik hányada* A többségnél ez nincs meg. Ehhez a munkához a tananyag sem ad elegendő segíts éget, de ol;> nok is vannak a pedagógusok között, akik azt mondják, hogy nem akarnak a szülőkkel szembe kerülni, A tananyagot csak leadják, de nem magyaráznak,hozzá. Az is megtörténik, mint pl. Szántó Imre elvtárssal, hogy fenyegető leveleket kap kláruselle-nee elő dásai, cikkei miatt.
