MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1958. március. 28.

15. ő. e. (1. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1958. III. 28. - Napirend: - 1. Jelentés az üzemi tanácsok munkájáról. - 2. Jelentés a párt- és tömegszervezetek munkájáról. - 3. Különfélék: munkásőrségbe való felvételek; Veiner Jánosné és Becskei Sándor pártból való kizárása; Selmeczi György pártba való visszavétele; párttagjelöltek névsora.

MSZMP.Eger Városi Végrehajtó Bizottsága. "Szigorúan bizalmas!" Készült: 16 példányban. Eger, 1958. március 26. Jelentés a párt és tömegszervezetek munkájáról az antiklerikális propaganda terén. Eger város a felszabadulás előtt érseki város volt. Erőszakosan .kiszorították a többi vallásfelekezetet és katolizálták a várost. Volt négy szerzetes rend, káptalan és voltok apácák. A város határának nagy része 243o kh. föld, szőlő és erdő az ő tulajdonukban volt. Az általános iskolák a Halasi iskola kivételével, a középiskolák a polgári iskola kivételével a tanítóképző ifi az 8 tulajdonuk volt. Az övék volt a nyomda, a farakodó, a téglagyárak^ a korházak, az Erdőgazdaság és volt Egyházmegyei Bank is. A varosban mintegy loo hazuk volt. Mindebből az következett, hogy a parasztság nagyrésze az egyházi birtokokon volt cseléd, summás,és napszámos. A pedagógusok egy-, házi iskolában tanultak és egyházi iskolában tanitottgk, termá.-szetesen vallási alapon. Mivel az akkor meglévő üzemek szintén egyházi tulajdonban voltak igy a munkásokra is nagyban érvényesült a papság befolyása, bár ennek ellenére a munkások nagyrésze mélyen vallásos nem volt. Különösen érvényesült a klérus befolyá sa a kispolgárság között ós az értelmiság soraiben. Évtizedeken át tehát erős klerikális befolyás alatt állt a város lakosságának nagy része. Az iskolából kikerült fiatalságot, de az idősebb embereket is különböző szervezeteken keresztül igyekeztek kézben tartani és nevelni. A kalott, a kalász, a levente, a cserkészság, a nők között a Zita-kör és a szivgárdisták, stb. A klérus vezetése alatt működött az egri kaszinó, a katolikus kör, a korosztóuy iparoskor, a földműves'olvasókör, a katolikus legényegylet, a Mária-kongregáció, stb. A klérus eeken keresztül igyekezett az emberek, eszét, lelkét, cselekedeteit befolyásolni. A Városban volt - még ez jelenleg is meg van - három búcsújáró hely, fájdalmas bucsu a servitáknál, a kisboldogasszony napján a kisasszony temetőben^ a hsmadik a hatvani temetőben, ahová évente még a távoli községekből is ezrek jöttek össze búcsúra, ahol éjjel-nappal folyt a prédikáció, stb. Ezzel szemben lényegében ateista propaganda nem folyt, hiszen a rendőrség, a csendőrség, a legkisebb jelenségre is igen ha tározótton reagált. A szociáldemokrata pártban lévő kommunisták próbálkoztak bizonyos propagandával a 19-es Tanácsköztársaság idejéből megmaradt írásos anyag ismertetésén és szóbeli propagandán keresztül és a szociáldemolrreta újságban az Egri Hangokbon, báné ez igazán csak minimális volt. Ez is inkább arra szorítkozott, hogy a parasztság helyzetét mutassa meg a popság életével szemben, dm