MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1988. szeptember. 23.

147. ő. e. (6. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1988. IX. 23. - Napirend: - 1. Jelentés az MSZMP Eger Városi Bizottsága 1988. június 30-ai, a pártszervezetekkel folytatandó párbeszédre vonatkozó határozata végrehajtásának tapasztalatairól. - 2. Jelentés az ideológiai élet, a politikai tudatformáló munka tapasztalatairól. Javaslat az ideológiai munka fejlesztésének feladataira.

Idősebb párttagjaink többnyire a régi beidegződés alapján nézik helyzetünket, s nem hajlandók megérteni, tudomásul venni, hogy a szocializmusban is keletkeznek ellentmondások. Többen a kapitalizálódástól féltik társadalmunkat. Úgy érzik, egyre "szégyenlősebben" beszélünk a szocialista társadalomról túlhangsúlyozzuk a piac törvényeinek érvényesülését. Az ország, a társadalom helyzetére vonatkozó elemzések ne^i ér zékeltetik egyértelműen, hogy milyen az ország helyzete, hol tartunk, illetve a mégoly kritikus, önkritikus felvetéseket, véleményeket sem, vagy csak nagyon lassan, alig érezhetően követik változások. A dolgozók úgy látják, hogy a gazdasági irányításban még gyakori és sok az elhamarkodott döntés, dc az állam gazdasági és közigazgatási irányitó-ellenőrző munkáját is sokszor bizonyta lannak, helyenként kapkodónak érzik. Olyan megfogalmazásokkal is találkozhatunk, amelyekben hatíro zatlansággal, tehetetlenséggel vádolják a pártot, a vezetést, erőteljesen felvetve a minden szinten, és minden munkakörre, beosztásra vonatkoztatott változtatás igényét. De a személycserék mellett a pluralizmust, a több párt kérdését felvető véleményekkel is találkozhatunk. Dolgozóink többsége illuzórikusnak tartja a főmunkaidő, illet ve a munka becsületét, ellenérzéssel vélekednek a bérezés ellentmondásairól, az adórendszer bevezetéséről, helytelenítik, hogy nincs mód az igazán értékes és hasznos tevékenvség, a tudás, a magasan kvalifikált szellemi- és szakmunka megfelelő anyagi és erkölcsi elismerésére. Ugyanakkor elismerik, hogy sok munkahelyen mén mindig megfigyelhető lazaság, szembetünőek a munkaszervezés hiányosságai. Igazi közösségi tulajdontudat sem alakult ki az emberekben, s igy sok a köztulajdon védelmével szembeni közömbösség, nemtörődömség , melynek következményeit végsősoron valamennyiünknek viselnie kell.