MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1988. szeptember. 23.
147. ő. e. (6. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1988. IX. 23. - Napirend: - 1. Jelentés az MSZMP Eger Városi Bizottsága 1988. június 30-ai, a pártszervezetekkel folytatandó párbeszédre vonatkozó határozata végrehajtásának tapasztalatairól. - 2. Jelentés az ideológiai élet, a politikai tudatformáló munka tapasztalatairól. Javaslat az ideológiai munka fejlesztésének feladataira.
Az őszinte hangvételű felvetések többségéből az derül ki, hogy a párt iránti bizalom megrendült. Napjainkban nem egyértelmű az iránymutató, vezetőszerep. Másként kell a pártnak tevékenykedni mint eddig - fogalmazzák meg sokan -, de a "hogyan"-ra, a "másként" megfogalmazására már nagyon kevesen vállalkoznak. A többség egyetért a demokratikusabb szocializmussal, de nem ilyen formában; ugy vélik, a párt indokolatlanul nagy teret enged az ellenzéknek és esetenként az egyháznak. Ezzel nem csupán megosztja a párttagságot, de ideológiai zavart is okoz, ami semmiképpen sem szolgálja a párt cselekvési egységét. Az ideológiai bizonytalanság, a válasz-keresés és várás a beszélgetésekben hangsúlyosan szerepelt. A párttagság a szilárd álláspontok kialakításához, az irányvonalak megfogalmazásához fokozott segítséget vár, elsősorban a közvetlen irányító pártvezetéstől. Erősíteni kell az egitációs- és propaganda munkát! De ezt a folyamatot - mint megfogalmazták -, csak "letisztultabb" ideológiai háttérrel lehet megvalósítani. /Tisztázni kell olyan kérdéseket mint: mi a szocializmus lényege, szocializmus ez amit mi építünk? stb./ Ma mozgalmi jellegübb pártszervezetekre van szükség. Az Írásos jelentések helyett, az élő munkakapcsolatok kialakítására kell inkább törekedni. Az információ problematikája szinte valamennyi alapszervezet felvetéseinek homlokterében állt. Egyöntetű vélemény, hogy sem az országos dolgokkal, sem a városi PB területén történtekkel kapcsolatos u.n. "visszainformációt" nem tartják megfelelőnek. A mai gyakorlat bürokratikus, nem használjuk ki az információban rejlő agitatív lehetőséget. Az időben késő, vagy egyáltalán meg sem érkező válaszok sértik a párttagság önérzetét és semmiképpen nem segítik az együttműködést, a jó kontaktus kialakítását. Javaslatként többen is megfogalmazták, hogy az információ közvetítésében nagyobb szerepet vállalhatna a megyei Népújság, amelyet megyecentrikusnak tartanak. Amennyiben ez az ut nem járható, miért'ne lehetne önálló újságja a megyeszékhelynek?