MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1987. december. 11.

144. ő. e. (6. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1987. XII. 11. - Napirend: - 1. Tájékoztató a Központi Bizottság 1987. december 8-i üléséről. - 2. Jelentés az 1987. évi gazdaságpolitikai célkitűzések várható teljesítéséről, javaslat az 1988. évi feladatokra. - 3. Különfélék: Fejes János és Erdélyi Dénes fegyelmi ügyéről tájékoztatás.

Emellett azonban egyre gyakoribbá vált, hogy a munkafegyelmet sértőkkel - pl. ittasság miatt - szemben a munkáltató mondja fel a munkaviszonyt. Szervezett /lo főt meghaladó/ munkaerő leépitéssel vállalatok, szövetkezetek nem éltek, de 2-5 fős elbocsájtások előfordultak. A szigorodó munkaerőgazdálkodásnak tudható be, hogy a Városi Tanács munkaerőszolgálati irodáján a legújabb tapasztalatok szerint ugyan még mindig munkaerőkereslet van, de a munkaerőigények bejelentése a vállalatok, szövetkezetek részéről erősen csökkenő tendenciájú, ezen belül a segédmunkások iránti igény csökken a legjobban. A bejelentett munkaerőigény havonta 1 ooo fő körüli. Változatlanul keresik a szakmunkásokat - az összes igény 5o %-a - főleg forgácsolóipari, bútoripari és kereskedelmi szakmákban. A munkát keresők oldaláról nézve; számuk növekvő, a havi ügyfélforgalom - jelenleg 6oo-7oo fő-, és kb. 5o %-uk olyan, aki először keresi fel az irodát, mig a másik fele többszörösen visszatérő. November hónapban kb. loo fő volt olyan, akinek nem volt munkahelye. /Nem talált megfelelőt, vagy nem alkalmazták./ A munkát keresők többsége szakképzettség nélküli, korábban az átlagost jóval meghaladóan több munkahelyük volt. A munkát keresők között fiatalok csak kis számban vannak, kizárólag segédmunkások, többsége még a 8 általánost sem végezte el. Mint a számadatok mutatják területünkön foglalkoztatási feszültségek nincsenek, de a kereslet-kinálati arány változásának iránya, jelzi a munkáltatók feszesebb munkaerőgazdálkodásának törekvéseit. A munkafegyelem javulásának, a törtnapi és egésznapi kiesések kismértékű csökkenésének és szervezési intézkedéseknek a pozitiv hatása, hogy elsősorban a gépiparban és élelmiszeriparban nőtt a termelékenység. Kismértékű javulás jellemző az átlagos műszakszám mutatójában is, de ezen a téren még mindig nagy tartalékok vannak. így pl. az eszközhatékonysági mutatók elmaradása az országos átlagtól a könnyűipari, épitőanyagipari egységeknél még mindig jelentős.