MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1987. augusztus. 27.

143. ő. e. (6. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1987. VIII. 27. - Napirend: - 1. Feladatterv a Központi Bizottság 1987. július 2-ai állásfoglalásában elfogadott gazdasági-társadalmi kibontakozási program végrehajtására. - 2. Intézkedési terv a párttagsági könyvek cseréjének lebonyolítására. - 3. Tájékoztató a két pártbizottsági ülés között végzett munkáról. - 4. Különfélék: Vágó Ferencné felmentése pártbizottsági és végrehajtó bizottsági tagsága alól; Fejes János ellen indított fegyelmi ügy.

A belső okokról, mind az objektív tényezőkről, mind pedig a munka hiányosságairól is nyíltan szól a párt ós a kormányzat. Ismert az 1968-ban beindított reform-folyamat összes erénye és ismert az a szomorú tény is, hogy nem sikerült következetesen végigvinni ezt a folyamatot. A Központi Bizottság 1977-es, a külgazdasági kapcsolatokról szóló és 1978-as un. "pólya-kiigazitó" határozata közbülső intézkedéseket hozott, egyebek között az adósságcsökkentésére, a prioritások átrendezésére, de az intézkedések erőtlen voltát mutatja a mintegy 10 milliárd dollárnyi adósságállomány, amely nem összegszerűségében nagy elsősorban, hanem 1 főre vetítve ós főképp a tőkés exportunkhoz viszonyított arányát illetően. Szükség van tehát mélyrehatóbb elemzésre és a társadalom, gazdaság átfogó fejlesztésére. Ennek során fel kell ismernünk, hogy társadalmi berendezkedésünk, jelenlegi tórsadalmi viszonyaink bizonyos pontjai, összsfüggései akadályozzák a gazdaság fejlődését. Akadályok, feszültséget keltő tényezők vannak egyrészt a gazdaságon belül: példa nagy és kis vállalatok arányát illetően. Vagy: egyes ágazatokat illetően, gyakran emlegetjük például, hogy az ipar nem segíti kellően a mezőgazdaságot, /amely egyébként fordítva is igaz/ Ellentmondás, gyakori ütközés van a gazdaság egésze és a társadalomban kiépült infrastruktúra között. Elegendő csak utalni az útvonalak, a telefonellátottság szűkös voltára. És végül a társadalmi természetű ellentmondások egyik legproblematikusabbikát is hadd említsem meg, nincs szinkron valamennyi szinten a folyamatos gazdálkodás és irányítás között. Például kormányzati szervek és a gazdasági egységek kapcsolatában. A Központi Bizottság a kibontakozás fő útját meglévő erőforrásaink jobb kihasználásában, a társadalom gazdálkodó képességének az erősítésében, az ösztönzés és a mozgósítás egyidejű alkalmazásában látja. Ez a termékszerkezet korszerűsítésével, az exportképesség fokozásával, a gazdálkodó szervezetek közötti verseny élénkítésével, az érdekeltségi rendszer javításóval és a lakosság áldozatvállalásával érhető el.