MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1987. augusztus. 27.

143. ő. e. (6. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1987. VIII. 27. - Napirend: - 1. Feladatterv a Központi Bizottság 1987. július 2-ai állásfoglalásában elfogadott gazdasági-társadalmi kibontakozási program végrehajtására. - 2. Intézkedési terv a párttagsági könyvek cseréjének lebonyolítására. - 3. Tájékoztató a két pártbizottsági ülés között végzett munkáról. - 4. Különfélék: Vágó Ferencné felmentése pártbizottsági és végrehajtó bizottsági tagsága alól; Fejes János ellen indított fegyelmi ügy.

Az értékesítés területén az exportban megtorpanáe tapasztalható a VI. ötévee tervidőszak növekedési dinamizmusához képest. Az export-import egyenleg területünk gszdaaágalban csak kismértékben javult, elmarad a céloktól

w

és a lehetőségektől la. Romlottak a devizakitermelési mutatók. A termelési beruházások területén élénkülés tapasztalható. Jelentősebb beruházások voltak a Mátravidéki Fómmüveknél, a bélapátfalvi Cementgyárban, Ceepel Autógyár 3.az. Gyárában, egri Vasöntödében. A folyamatban lévő beruházások /Finomszsrelvónygyárben, Ruha é8 Cipőipari Szövetkezeteknél, MATRA-VOLÁN-nál/ réezben exportárualapok gyártókapacitá8át bővitik, részben a termelést korszerűsítik. A gazdálkodás eredményessége az sgyss termelőágazatokban differenciáltai alakul. A racionálisabb költséggazdálkodásnak, a munkaidő jobb kihasználásának, az anyag és energia gazdálkodásnak köezönhetően a gépiparban és élelmiezeriparban a termelés növekedésével arányosan nő a nyereség. A bányászatban, a könnyűipari éa épitőanyagipari egységekben a nyere8ág csökkenő, veszteeégeeen gazdálkodó egységek is vannak. A mezőgazdasági üzemek összesített nyereeége 1985-ben elsősorban a rendkívül kedvezőtlen időjárás okozta terméé klesáeek miatt jelentősen vlsszaeaett, de 1986-ra 80 millió Ft-ra nőtt. A gazdálkodás minőségi tényezőinek kibontekoztatá8ában kedvező, hogy általában nőtt a munka termelékenysége, a termelés növekedése a foglalkoztatottak ceőkkenő létszámával valósult meg. Ugyanakkor romlott az eszközhatékonyság, nem megfelelő a gépek ée berendezések kihasználása. A műszaki fejlesztés Qteme ós eredménye elmarad a ezükeégeetől. A termékszerkezet korszerűsége csak a gépipar és élelmiszeripar egyes termékeinél megfelelő. /Pneumatikus automatika elemek, sebességváltók, fémcsomagoló eszközök, cigaretták, borok./ Ceak negyon lassan csökkenő a korszerűtlen termékek aránya.