MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1987. augusztus. 27.

143. ő. e. (6. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1987. VIII. 27. - Napirend: - 1. Feladatterv a Központi Bizottság 1987. július 2-ai állásfoglalásában elfogadott gazdasági-társadalmi kibontakozási program végrehajtására. - 2. Intézkedési terv a párttagsági könyvek cseréjének lebonyolítására. - 3. Tájékoztató a két pártbizottsági ülés között végzett munkáról. - 4. Különfélék: Vágó Ferencné felmentése pártbizottsági és végrehajtó bizottsági tagsága alól; Fejes János ellen indított fegyelmi ügy.

A gépipari ágazatban jelentős termelékenység növekedést eredményezett az éves átlagban 45o-5oo ezer normaórának megfelelő gyártási idő megtakarítás. A tőkés import anyagok kiváltásában is a gépipari egységek említhetők pozitív példaként. Az elmúlt öt évben mintegy 5oo millió Ft-nak megfelelő deviza megtakarítást realizáltak. A könnyűipari egységekben elmaradt műszaki fejlesztés a sok kézi müveletet kívánó technológiákat konzerválta. Az ágazat jövedelmezőségének csökkenésében ez döntő szerepet játszik. Az utóbbi egy évben kedvező irányú elmozdulás tapasztalható a Ruhaipari Szövetkezetnél és a Révai Nyomda egri gyárában. Az önálló exportorientált vállalatok /Fínomszerelvénygyár, Mátravidóki Fémművek/, rendszeresen elvégezték termékeik nemzetközi összehasonlító vizsgálatait. A kapott eredmények segítséget adtak a műszaki fejlesztés irányainak kijelölésére. Az építőiparban az elmúlt években a műszaki fejlődés fő iránya az iparszerű termelés elterjedése volt. Ebben élen járt a HTÉV, amely a PEVA alagútzsalus építési rendszer kifejlesztésével nemzetközi viszonylatban is elismerést váltott ki. Kedvezőtlen viszont, hogy az ágazat egységeiben a technológiai korszerűsítés az utóbbi egy-két évben lelassult. A műszaki fejlesztés szervezéséről és személyi feltételeiről megállapítható, hogy a fejlesztési munkára létrehozott szervezet csak nagyobb gazdálkodó egységeknél van. A műszaki tevékenységen belül a kimondottan fejlesztéssel foglalkozók aránya kedvezőtlen. A műszaki fejlesztés felgyorsításában meghatározó jelentősége van a műszaki értelmiség anyagi, erkölcsi megbecsülésének. Ebben a tekintetben a területünk műszaki szakembereinek elismerése a hazai helyzethez hasonlóan kedvezőtlennek minősíthető• A gazdasági egységek tapasztalatai azt igazolják, hogy a jelenlegi szabályozórendszer döntően a vállalati eredmények jelentős elvonása miatt nem tette lehetővé a műszaki fejlődós gyorsítását, a hatékonysági követelmények érvényesítését, a versenyképességhez szükséges erőfeszítések megteremtését.