MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1986. május. 23.

137. ő. e. (6. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1986. V. 23. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: Harmati László, Máté Imre, Szamos Gábor és Tóth Miklósné megválasztása pártbizottsági tagnak. - 2. Jelentés a VI. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításáról, javaslat a VII. ötéves tervidőszak gazdasági, településfejlesztési és várospolitikai feladataira. - 3. Tájékoztató Eger Város Tanácsa VII. ötéves tervéről. - 4. Jelentés a pártfegyelmi bizottságok döntési jogköre gyakorlásának tapasztalatairól.

/A települések 1985.évi népesség adatait a fenti csoportosításban az l.sz. melléklet tartalmazza/. A lakosság száma 1985 ..január 1-én 132654 fő, mely az elmúlt öt évben 1,65 %-kal nőtt. Eger városában 644oo fő a lakónépesség száma, 35oo fővel /5,4 %/ több, mint l98o-ban. A községek népességszámának csökkenése okozza a közigazgatási terület mérsékeltebb növekményét, /lásd. 2.sz. melléklet/. A megyei tendenciával ellentótben Egerben továbbra is növekedés várható, annak ellenére, hogy a természetes szaporodás csökkenést mutat. A növekedést a bevándorlás okozza, melynek éves átlaga az elmúlt lo évben elérte az ezer főt és nagy többségük munkakénes koru. Az aktiv keresők számának és arányának emelkedése mellett átalakult a foglalkoztatottság ágazati szerkezete, csökkent a fizikai foglalkozásúak aránya, a növekedés a műszaki, igazgatási, egészségügyi és kulturális munkakörökben tapasztalható. A kisiparosok egyre növekvő számban járulnak hozzá a községi lakosság szolgáltatásai színvonalának emelkedéséhez

m AZ Egerben dolgozók közel egyharmada más helységekből jár be munkahelyére. Az elkövetkező időszak intenzív fejlődése a nagyobb munkahely koncentrációval rendelkező települések és környezete még nagyobb egymásrautaltságát feltételezi. A községek differenciáltan fejlődtek. A kedvezőbb földrajzi fekvésű, gazdasági adottságú és nagyobb népessógszámú települések gazdasági bázisa erősödött, /Pl. Bélapátfalva, Sirok, Pétervására,Verpelét/mig a kedvezőtleneké romlott. Egyes hegyvidéki falvakból jelentős az elvándorlás, jellemző a lakosság elöregedése, az ingázók magas száma. /Pl. Andornaktálya. Bükkszék, Egerszalók, Egerbakta, Noszvaj , Novaj. Ostoros községekből a munkaképes korúak 70-90 %-a ingázó/. Az 1.000 lakosnál kisebb településeknél a hátrányok növekvő tendenciát mutatnak, kedvezőbb a helyzet a város környéki, üdülési funkcióval rendelkező falvak esetében.