MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1985. szeptember. 6.

134. ő. e. (5. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1985. IX. 6. - Napirend: - 1. Jelentés az állami oktatásról szóló határozat végrehajtásának tapasztalatairól, javaslat a további feladatokra. - 2. Tájékoztató az országgyűlési képviselő és tanácstagi választások tapasztalatairól. - 3. Különfélék: javaslat az agitációs és propaganda munkabizottság titkári funkciójára (Mező Mária).

Monqyi Ferenc /Vendéglátó és Ker.szakközép igazgató/ Az előttem szólók nagyon reálisan szóltak hozzá, azokkal egyetértek. I8mareteim a középfokú intézményekre terjed ki, ahol tartalmas nevelő-oktató munka folyik azokkal az ellentmondásokkal együtt, amik a társadalomban is meg vannak. Az oktatás-nevelés kérdése nagyon izgalmas feladat nem véletlenül van az, hogy 1986-ban oktatási törvény is megszületik. Az a meggyőződésem, hogy az oktatási törvény bevezetését az iskolák túlzott nagy reményekkel várják, olyan igénnyel, hogy az majd egycsapásra megold minden problémát. A problémák problémája a nevelés-oktatás dialektikájának a kérdése. Itt igen negativ gyakorlat alakulhat ki. Most ugy tűnik az a gyakorlat, hogy az ideológiát furcsán értelmezik. Az a tapasztalat, hogy a marxi ideológiai munka és a gyakorlatban való megjelenés nem egyezik, más. Ezt pedig központi kérdésként kell kezelni. A gyerekek, a tanulók orientálásával, személyiségi jegyeik alakitásával, nevelő tevékenységgel tudunk megfelelően hatni rájuk, hogy a helyes mederbe kerüljenek. Ez azt jelenti,hogy rendnek kell lenni. Az iskolában van egy rend amit minden áron be kell tartatni, itt fontos szerepet kap az iskolai alapszervezet is. A nevelés folyamatában sok még a formális elem. Tapasztalatom az, hogy a középfokú intézményekben nem ugy realizálódnak ezek a nevelés formák, hatások, ahogy azt az általános iskolákban mondják. Nem érzik magukénak a gyerekek. A szülők és az iskola kapcsolata, a társadalmi szervek kapcsolata, a demokratizmus értelmezése és gyakoroltatása fontos kérdés. A formális elemek meg vannak, a beleszólásban, a kivitelezésben stb A tanuló ne döntse el, hogy melyik tanárt válassza, vagy hogy akartanulni, vagy sem. Közéletet szerető, politikailag is jól nevelt tanulóknak kell elhagyni az iskolát, akkor végeztünk jó munkát. Itt óriási szerepe van a KISz-nek. A KISZ-munkat erősiteni kell, hogy politikai sikon menjen, és a tanulók hitét kell megerősiteni. A vállalat és az iskola kapcsolata. A vállalatok többsége nem érdekelt a szakember képzésben pl. nálunk a vendéglátásban és kereskedelemben. Tudatosabbá kellene tenni a személyzeti ós munkaerő gazdálkodás munkáját ezeknek a vállalatoknak. A valóság most az , hogy nincs annyi munkerő igény, mint amennyit képzünk, amennyien elvégzik az iskolát. Az oktatási törvényt ismerve, a párt politikáját ismerve a fő cél az iskolák önállóságának a növelése, mert jelenleg az érvényben lévő szabályozók gátolják a komoly nevelő-oktató munkát, lassú az ügyintézés, pl. személyi számítógépek ma már nem csodabogarak, minden állampolgár hozzájuthat, az iskolák nem vehetik meg, csak szocialista országból származókat. Csakhogy a szocialista országok nem gyártanak. A rendelkezés ugy szól, hogy csak szocialista technikát vásárolhatunk, csak hogy egy példát emlitsek. A jelentést jónak tartom, a maga területén értelmezve segit a problémák megoldásában. Pócs János /titkár - a napirend előadója/ Megköszönöm az értékes hozzászólásokat, kiegészítették, konkrétabbá tették a jelentést. Hatalmazzon fel a PB. arra, hogy a pártbizottság PMCS-»je a szükséges korrigálásokat megtegye .