MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1985. szeptember. 6.

134. ő. e. (5. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1985. IX. 6. - Napirend: - 1. Jelentés az állami oktatásról szóló határozat végrehajtásának tapasztalatairól, javaslat a további feladatokra. - 2. Tájékoztató az országgyűlési képviselő és tanácstagi választások tapasztalatairól. - 3. Különfélék: javaslat az agitációs és propaganda munkabizottság titkári funkciójára (Mező Mária).

Az V. ötéves terv időszakban az Eger város területére vonatkozó fejlesztések megvalósultak. A szakmunkásképzéssel foglalkozó intézmények tárgyi feltételei javultak. Három oktatási intézmény költségvetési eszközei 1981-hez viezonyitva 23 %-al növekedett, EmmeUett jelentősek a kiadások az épületek fenntartására, üzemeltetésére, kevesebb jut az épületek felújítására szakmai segédeszközök beszerzésére. A különböző gépek selejtezési ideje 5 óv, csak 8 évenként kerülhet rá sor. A szakmunkásképzés tárgyi feltóteleinek javitására a Művelődési Minisztérium 1984. évben soron kivül 2,5 mFt-ot adott a város részére. Tanterem hiány miatt azonban pl. a 212.sz szakmunkásképző intézet két műszakban kénytelen az elméleti oktatást végezni. A tanulólétszám egyre emelkedik, a 28 férőhelyre tervezett tantermekben 36-42 fő között mozog a létszám. A tanműhelyben végzett munka elbírálásának gyakorlata a helyzet megosztottságából adódóan nem egységes. Az ipari képzésben, ahol a produktiv munka a jellemző, nincs lehetőség anyagi ösztönzésre, sőt az ösztönzés ellen hat pl. a 212.sz. Ipari Szakmunkásképző iskolában, hogy a bevételi terv magas, s azt az iskola teljesiteni nem képes, de teljesités esetén is levonásra kerül a költségvetésből, így nincs megoldva a tanulók és szakoktatók érdekeltsége. Célszerű lenne elterjeszteni az ipari szakközépiskolában alkalmazott ösztönzési rendszert. Az iskolák a területi szakmunkásutánpótlási igényeknek megfelelnek. A nehezen beiskolázható szakmákban viszont nem képesek kielégíteni a vállalati igényeket. A vizsgált iskoláknál jelentős profilváltozás nem történt, megfigyelhető azonban a szakközépiskolai vonal erősödése. A vállalatok tanműhely bővitést nem terveznek, szükségleteik feletti létszám oktatásában nem érdekeltek. Egyes vállalatok viszont mint a Finomszerelvénygyár, VILATI a tervezett tanulói létszámot sem tudja beiskolázni az érdeklődós hiánya miatt. A lányok beiskolázásánál gondok vannak, egyes un. divatos szakmáknál túljelentkezés máshol egyáltalán nincsenek. A vizsgált egységek vezetőségei érzékelik a szakmunkásképzés gondjait, halaszthatatlannak tartják a szükséges intézkedések megtételét pl. társadalmi ösztöndijak, kiemelt órabérek stb. Továbbra is gond a társadalmi szemlélet, hogy a leggyengébb tanulók kerülnek a szakmunkásképző intézményekbe. Mindkét szakmunkásképző iskolatípusban az oktatási nevelési átlagszínvonal növelését veszélyeztető állapot, hogy hiányos ismeretekkel érkeznek a tanulók. Növelni kell a szakmunkásképzés anyagi alapját, nagyobb anyagi, erkölcsi megbecsülésben részesítsék e szakmunkás neveléssel foglalkozó szakembereiket. Az iparvállalatoknál végzett felmérésekből megállapítható, hogy az 1977-198o. között végzett és a vállalattal munkaviszonyt létesített fiatalok közül jelenleg csak mintegy 47 % dolgozik a vállalatnál. Változatlanul gondot jelent a leányoknak a már választott szakmában maradása. összességében megállapítható, hogy a szakmunkásképzés helyzetének vizsgálati tényei igazolták, témavizsgálat időszerűségét,