MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1985. szeptember. 6.
134. ő. e. (5. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1985. IX. 6. - Napirend: - 1. Jelentés az állami oktatásról szóló határozat végrehajtásának tapasztalatairól, javaslat a további feladatokra. - 2. Tájékoztató az országgyűlési képviselő és tanácstagi választások tapasztalatairól. - 3. Különfélék: javaslat az agitációs és propaganda munkabizottság titkári funkciójára (Mező Mária).
vagy egyéb ok miatt vált esélytelenné a javaslata. Sajnálatos, hogy a párttitkárok köréből viszonylag kevesen vállalták a többes jelölést, ugyanakkor nem választottak meg a községekben 7 főt ós egy titkárelvtársat a város ötvenhatos számú választókerületében. Teljesült az a követelmény is, amely szerint a funkcióban lévő választott tanácsi tisztségviselők döntő többségének munkájára továbbra is szükség van. A párt, a népfront és a tanácsi szervek figyelembe vették a lakosság véleményét is, s annak megfelelően kezdeményezték a jelölésüket, összesen 8 tanácselnököt nem indítottak, akik nyugdijba vonultak. A választ ásókon egy tanácselnököt nem választottak meg tanácstagnak Sirok községben. Ostoroson a pártalapszervezet vezetősége a javaslatba hozott volt tanácselnök ujrajelölósóvel nem értett egyet. A két településen bizonyos feszültség alakult ki} Sírokban a megválasztott tanácstag lemondatási kísérlete miatt. Ostoroson viszont a pártvezetőség állásfoglalása és a nópfrontbizottság Javaslata nem volt egyező. Mindkét esetben az illetékes városi ós megyei politikai szervek közreműködésével rendeződtek a vitás eljárási kérdések. A közigazgatási reform keretében kialakult kétszintű tanácsi irányítás helyességét igazolta a vólasztás eredménye is. A megnövekedett közéleti aktivitás részben az erősödő helyi tanácsi önállóság következménye. A kótsógkivül pozitiv változások, eredmények ellenére a kedvezőtlenebb személyi, tárgyi, technikai ellátottsági színvonalon működő településeink hiányolják a Megyei Tanács differenciált területi segitő, irányító, ellenőrző munkáját. A Városi Tanács részben hatáskör hiányában, részben tapasztalatlanság miatt a jelentős többletmunka ráforditás ellenére is csak kisebb zökkenőkkel tudott megfelelni koordinációs szerepkörének. Az esélyegyenlőség kifejezés használata sok esetben okozott zavarokat a helyi politikai munkában. Többféle értelmezése alakult ki és néhány helyen visszafogta a pártszervek, munkahelyi kollektivek agitációs tevékenységét jelöltjük mellett.