MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1983. szeptember. 29.

124. ő. e. (5. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. IX. 29. - Napirend: - 1. Jelentés a város kereskedelmi, vendéglátóipari és szövetkezeti szolgáltató egységeiben működő pártalapszervezetek munkájáról.

Az. alagsserve,zetek „gártgazdasági munkája jónak értékelhető, a^tagdíjfizetés es elszámolás időben megtörténik, az ügyiratkezelés es nyilvántartás többségében rendezett. II. Az utóbbi években tudatosabb a pártalapszervezetek gazdaságszervező munkaja, tisztábban látják a gazdálkodás pártirányításával, ellenőrzésének tartalmával és formájával összefüggő tennivalókat. Testületi üléseken véleményezik a gazdasági egységek éves terveit, rendszeresen figyelemmel kisérik működési területük legjelentősebb kérdéseit /árukínálat és szolgáltatás struktúrája,szinvonala, készletgazdálkodás, választékbővités, egy főre jutó forgalom stb./. A gazdaság pártirányitása a formai követelményeknek megfelel ugyan, azonban az általuk folytatott gyakorlat eredményessége, súlya általában elmarad a kívánatostól és a szükségestől. így tehát az eredmények elérésében a legtöbb esetben nem a pártalapszervezet irányitó, ellenőrző tevékenysége a legtudatosabb befolyásoló tényező. A pártmunka e területének gyengébb voltát tapasztaltuk például az Épületkarbantartó Szövetkezet, TÜZÉP alapszervezeteinél, ahol a pártmunka átlátni, megérteni törekszik, de befolyásolni még alig képes a gazdasági vezetés tevékenységét. Pozitiv törekvés, hogy az átfogó vezetői számonkérés mellett a magasabb színvonalon dolgozó pártalapszervezeteknél egyes üzlet- és középvezetők beszámolója alapján elemzik a helyzetet, ebben hiányosság, hogy a számonkérés elsősorban a gazdálkodásra szűkül és nem foglalkoznak kellően az egység mozgalmi munkájával..A színvonalasabb munkát végző pártalapszervezetek érzékelik tevékenységük politikai összefüggéseit, részt vállalnakakorszerü üzletpolitika alakításából. A párt és gazdaságvezetők közötti kapcsolatokban a jó szándék és az alapvetően jó együttműködés mellett néhány helyen a tisztségviselők felkészültségbeli, emberi magatartási gondjai is fellelhetők. A partnerkapcsolatokat, az együttműködést javítja az utóbbi időben rendszeresebbé váló négyszög megbeszélések általánossá válása. A kollektív vezetés elvének tartalmi elmélyítéséhez a fórumrendszerek kialakultak, működésük színvonala szonban igen differenciált. A szolgáltató szövetkezeti fórumok, választott testületek működésének pozitiv példái az TJNIVERSAL és Technolux Szövetkezetek, ahol ugy a tárgyi mint a személyi feltételek megfelelő szervezések mellett hozzájárulnak a szövetkezeti élet eredményességéhez. A kereskedelmi és vendéglátó egységeknél e területen még kiaknázható tartalékok vannak. Az életkörülmények minőségi tényezőinek javítása, a differenciált anyagi helyzetű, különböző igényű és műveltségű váBárló -megrendelő közönséggel való személyes kapcsolat a dolgozók nagy hányadától nem csak szakmai felkészültséget, hanem sokoldalú tájékozottságot, intelligenciát kivan. Az igényesen dolgozó pártalapszervezetek vezetőségei gondot fordítanak a párttagság és az egész dolgozó kollektíva felkészültségének javítására. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a párttagok szakmai politikai képzettsége kedvezően alakul: a kommunisták 5o #-a közép, lo #-a felsőfokú állami iskolai végzettséggel rendelkezik; alsó es középfokú pártiskolát végzett 56 #-uk. A kádermunka minőségének megítélése kapcsán hangsúlyozni kell, hogy a javaslattevő szerveknek ill. a választó tagságnak nagyobb felelősseget kell tanúsítania a vezetői megbízásokra, kinevezésekre alkalmasnak vélt személyek kiválasztásában. Nem kedvez a káderutánpótlás tervszerű biztosításának, nevelésének az alacsony munkabérek, a kedvezőtlen munkaidő beosztás, a helyenként nem megfelelő munkakörülmények miatt kialakult nagyarányú fluktuáció.